|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (22. rész)
|
Filló Pál (Budapest, 18. kv.), az Athenaeum Nyomda --------- korrektor-főrevizora kijelentette: a sarkalatos törvények közül leginkább e törvényjavaslat elfogadását nem tudja összeegyeztetni képviselői lelkiismeretével. Mégpedig azért, mert e dokumentum túlságosan pártcentrikus. Úgy épül föl, mint ha hazánkban immár hosszú évek óta demokratikus többpártrendszer lenne. Ezzel szemben az emberek fejében zűrzavar van, képtelenek eligazodni a pártok, s azok programjai és ígérgetései között. Ennek jeleként már sokan kijelentették, hogy el sem mennek választani. Pedig az emberek többségének a véleménye nélkül demokratikus jogállamot nehéz kialakítani. Ezért kezdeményezte a felszólaló a listán megválasztható képviselők számának csökkentését és az egyéni választókerületek számának növelését. Javasolta: a Parlament tekintse a tervezetet első olvasatnak, s készítői dolgozzák át azt. A képviselő szorgalmazta továbbá, hogy a tervezetben egyértelműen fogalmazzák meg, a sorkatonák hol, milyen körülmények között szavazhatnak majd. Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), a Szolnoki Mezőgazdasági -------------- Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója a tervezettel kapcsolatos fenntartásairól szólva kifejtette: a választásról szóló törvényjavaslat képes a legkevésbé megfelelni annak a kettős követelménynek, hogy egyrészt kifejezze a társadalom politikai tagoltságát, másrészt elősegítse a többpártrendszer megszilárdulását. A képviselő sokallotta a mandátumok számát, s kifogásolta az egyéni választókerületi, illetve a lajstromos mandátumok arányát. A két rendszer előnyeinek és hátrányainak mérlegelése után az egyéni választókerületek túlsúlyba jutását támogatta, amit azzal indokolt, hogy a jelenlegi átmeneti helyzetben sem a pártok, sem a választók nem kaptak még elég időt és lehetőséget ahhoz, hogy megfeleljenek a javaslat által támasztott követelményeknek. Úgy vélte, hogy a javaslatban túlhangsúlyozottak a parlamentáris demokrácia által kijelölt perspektívák és szempontok. A megyei lista újraélesztését elvi alapokat nélkülöző kompromisszumnak nevezte, s legnagyobb fogyatékosságaként a személyi megmérettetés hiányát említette. Azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy az alig másfél éves többpártrendszeri politizálás után a jelöltek politikai hitele nem dönthető el kizárólag pártállásuk alapján. Az egyéni választókerületek előnyeként említette, hogy e rendszer segíthetné a független képviselők bejutását a Parlamentbe. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 16:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|