 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Alkotmánybíróság - rövid ismertetés
|
1989. október 19., csütörtök - Az Országgyűlés mintegy 40 módosító javaslattal fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Eszerint:
Az Alkotmánybíróságnak - mint az alkotmányvédelem különleges
eszközének - felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos
rend és alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és
kölcsönös egyensúlyának biztosítása indokolja. Feladatát akkor
töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási
szervezetbe, hanem önálló testületként, önálló költségvetéssel
működik és tagjait az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság
székhelye: Esztergom.
A törvény meghatározza az Alkotmánybíróság hatáskörét,
szervezetét és eljárását, bár ez utóbbiakra részletesen nem tér ki,
mert ezek szabályozását a szintén törvényként megalkotandó
alkotmánybírósági ügyrendre bízza.
Az Alkotmánybíróság tagja olyan jogi végzettségű, büntetlen
előéletű, 45. életévét betöltött magyar állampolgár lehet, akinek
egyetemi tanári címe van, illetőleg az állam- és jogtudomány
nagydoktora, vagy 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlési képviselő,
tanácstag, más állami szervnél nem tölthet be tisztséget,
érdekképviseleti szervnél vezető tisztséget, és nem lehet párt
tagja.
Az Alkotmánybíróság feladata egyebek között, hogy megsemmisíti
az alkotmányellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az
Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki
kezdeményezheti. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek
helye nincs. (MTI)
1989. október 19., csütörtök 12:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|