 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (8. rész)
|
A részletes vitában többen nem kértek szót, így az elnök
felkérte a törvényjavaslatot beterjesztő igazságügyminisztert,
kíván-e reagálni az elhangzottakra. Kulcsár Kálmán úgy ítélte meg:
nem hangzott el olyan felvetés, amely választ igényelne. Azt azonban
megfontolásra ajánlotta, hogy az Alkotmánybíróság székhelyének
ügyében ne most döntsön az Országgyűlés. Adjanak felhatalmazást a
kormánynak arra, hogy vizsgálja meg a feltételeket, és azt követően
kerüljön sor a döntésre. Bár a vitát korábban már lezárták, ezt
követően mégis többen szót kértek. Márton János (országos
------------
lista) - csatlakozva Nemes Tamás indítványához - megerősítette: meg
kell végre kezdeni az ősi vidéki városok nagykorúsítását. Ennek a
folymatnak az első lépése lehet, hogy Esztergomot jelölik ki az
Alkotmánybíróság székhelyéül. Sasvári József (Komárom m., 8. vk.)
--------------
szintén egyetértett azzal, hogy Esztergomban teremtsék meg az
Alkotmánybíróság felállításának feltételeit.
Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) azt javasolta, hogy ne fogadják
----------------
el az igazságügyminiszter indítványát, és mindenképpen most
döntsenek az Alkotmánybíróság helyéről. Király Zoltán (Csongrád m.,
-------------
5. vk.) ugyancsak elvetette Kulcsár Kálmán halasztásra vonatkozó
indítványát, és felkérte az Országgyűlést, hogy most szavazzanak a
kérdésben. Véleménye szerint e döntés ismeretében a kormánynak lesz
majd a feladata, hogy Budapesten vagy Esztergomban megteremtse
az Alkotmánybíróság működési feltételeit. Raffay Ernő (Csongrád
-----------
m., 1. vk.) - történészként - indokoltnak tartotta, hogy a vidék
végre visszakapja jogait. Ő is Esztergomot javasolta az
Alkotmánybíróság székhelyéül.
Szentágothai János (országos lista) több előtte szóló
------------------
képviselőtársához csatlakozva hangsúlyozta, hogy szükség van a
történelmi városok rehabilitációjára. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|