![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Országgyűlés - harmadik munkanap (4. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés ezután már a tárgysorozatnak megfelelően az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében. A tárca vezetője bevezetőjében hangoztatta, hogy az Alkotmánybíróság létrehozását a jogállami értékek vállalása, az államhatalmi ágak elválasztására épülő alkotmánymódosítás elvi alapon indokolja. A magyar alkotmányfejlődés történetére utalva rámutatott, hogy abban évszázadok óta él az alkotmány intézményes védelmének gondolata, s ez az igény - legalábbis az alkotmány szövegezésének szintjén - már 1972-ben újra felvetődött. Az alkotmány akkori módosításával az Elnöki Tanács kapott alkotmányos felügyeleti hatáskört. Az 1983-as módosítással pedig létrejött az Alkotmányjogi Tanács, mint az alkotmány védelmének önálló szervezete. A miniszter megállapította, hogy e megoldások elsősorban azért nem vezettek eredményre, mert a politikai hatalmi struktúra - ki nem mondottan - nem kívánatosnak tartotta döntéseinek alkotmányos ellenőrzését, s ez az ideológiai fenntartás a parlamenti szuverenitás védelmének álarcában jelent meg. Az igazságügyminiszter megállapította, hogy Magyarországon ma nincs olyan politikai hatalom és számottevő politikai erő, amely ne alkotmányos keretek között, az alkotmányos ellenőrzés intézményrendszerét elfogadva kívánna tevékenykedni. A törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta, hogy az a jogállam kialakulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része. Mint mondta, a jogállam nemcsak az államhatalom gyakorlásának meghatározó jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem azon intézmények létét és működését is, amelyek feladata az elfogadott normák megtartása és megtartatása. Az Alkotmánybíróság hatáskörének kimunkálásakor figyelembe vették a nyugat-európai alkotmányfejlődés tapasztalatait is - mondotta a miniszter. A javaslat úgynevezett előzetes és utólagos normakontrollra, az állampolgári alapjogok védelmére és az alkotmányértelmezésre terjeszti ki az Alkotmánybíróság hatáskörét. Fontos garancia, hogy az állampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsértése, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:05
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|