![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Országgyűlés - Esti lead
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 19., csütörtök - Az országgyűlési képviselők újabb téglákat raktak arra az építményre, amellyel a demokratikus Magyar Köztársaságnak kívánnak szilárd falakat - jogszabályi kereteket - teremteni. A csütörtöki ülésnap elején elfogadták a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényt, kijelölve ezzel azokat a játékszabályokat, amelyek közepette az eddig de facto többpártrendszer szereplői immár de jure is politikai akarattá formálhatják az állampolgárok érdekeit. Ezzel a határozattal egyszersmind eldőlt az utóbbi hetek, hónapok egyik legvitatottabb kérdése is: a honatyák többségének állásfoglalása értelmében a pártok kivonulnak a munkahelyekről.
A következő ilyen - nem kevésbé fontos - építőkő, amely a helyére került, az Alkotmánybíróság volt. Az új intézmény mindentől és mindenkitől független tagjai éppen azon őrködnek majd, hogy a jogállam alappillérének, az alkotmánynak ellentmondó, azt sértő szabályok, intézkedések ne zavarhassák meg a politikai rendszer demokratikus működését. Míg e két törvényjavaslat dolgában viszonylag simán konszenzusra tudott jutni az Országgyűlés, a következő napirend, a képviselőválasztási törvénytervezet annál ellentétesebb véleményeket, egyes passzusai annál makacsabb ellenkezést váltottak ki a hozzászólók többségéből. Sorra fogalmazták meg: nem jó az egyéni választókerületek számának csökkentése, elszakad egymástól választó és választott, a területi lista bevezetése a pártharcok elfajulásához vezethet. Csak az ilyen és hasonló vélemények egész sora után akadt néhány képviselő, aki nyíltan megfogalmazta, hogy a képviselők a régi egypárti rend logikájától vezettetve tartanak az új választási rendszertől, amely már valóban nem a helyi érdekek kijáróinak szerepét szánja a T. Ház tagjainak. Erre azonban az önkormányzatok megerősödésével nem is lesz szükség, arra viszont igen, hogy a pártok vezetői ott képviseljék a mögöttük állók érdekeit, ahol ez a parlamenti demokráciákban szokásos: a Parlamentben. Hogy e két, a vitában markánsan kirajzolódott nézet között milyen kompromisszum születhet, arra csak a péntek délelőtt várható döntéshozatal ad majd választ. (MTI)
1989. október 19., csütörtök 19:48
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|