|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)
|
Abban már korábban megegyezés született, hogy a köztársasági elnöki intézményt az 1946. évi I. törvény alapján kell létrehozni. Több kérdésben azonban még vita van. Az MSZMP és az EKA azt javasolta, hogy a köztársasági elnök legyen a fegyveres erők főparancsnoka. A harmadik oldal szerint ezt a szerepet a kormányfőnek kellene betöltenie. Kisebb vita után a harmadik oldal - véleményének fenntartása mellett - hozzájárult e kérdésben a konszenzushoz. Az MSZMP szerint a köztársasági elnököt még az idén kellene megválasztani, mégpedig népszavazással. Az EKA nem változtatott korábbi álláspontján, miszerint a köztársasági elnököt csak az új parlament választhatja meg. Tölgyessy Péter (EKA) ideiglenes megoldást javasolt: az intézményt még az új parlament megválasztása előtt hozzák létre, de addig a köztársasági elnök jogkörét a parlament elnöke gyakorolja. Somogyvári István hangsúlyozta: az MSZMP véleménye szerint azért kellene népszavazással megválasztani a köztársasági elnököt, hogy nagyobb legitimitással rendelkezzék, s nem osztotta azt a nézetet, hogy az elnök túl erős lenne azáltal, ha a nép választaná meg, hiszen jogkörei behatároltak. Nagy Imre (Harmadik Oldal) egyetértett az MSZMP érveivel, s rámutatott: a mai átmeneti helyzetben különösen indokolt az intézmény felállítása, mert a szabad választások eredményeként kialakuló új parlament várhatóan sok párt képviselőiből tevődik össze, s ebben a helyzetben nagy szükség lenne az elnök egyensúlyozó szerepére. Antal József (EKA) hangsúlyozta: nem az adja meg a köztársasági elnök erejét, hogy a parlament vagy a nép választja-e meg. Megállapította, hogy az intézmény megteremtésében konszenzus alakult ki a három oldal között, de az elnök megválasztásának módjában és időpontjában nincs megegyezés. Szerinte két fontos kérdés megvitatását a tárgyalássorozat végére kellene halasztani, amikor a többi nyitva hagyott kérdéset is még megtárgyalják. Pozsgay Imre elfogadhatónak tartotta ezt a javaslatot. Véleménye szerint három függőben lévő kérdés van még a köztársasági elnöki intézmény felállításával kapcsolatban: közjogi tekintetben a megválasztás módja, a megbizatás időtartama, politikai értelemben pedig az elnök megválasztásának időpontja. A három oldal már korábban megegyezett abban, hogy az Állami Számvevőszék intézményét is az alkotmányban kell szabályozni. Az EKA nevében Tölgyessy Péter fontosnak tartotta, hogy az Állami Számvevőszék ne csak utólagos kontrollt gyakoroljon, hanem előzetesen is ellenőrizzen, ezért az állami költségvetés nagyobb kifizetései csak az Állami Számvevőszék jóváhagyásával történhetnének meg. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 19:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|