![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Németh Miklós nyilatkozata (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. május 14., vasárnap - Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke május 13-án, lengyelországi látogatása előtt exkluzív interjút adott az Országgyűlési Tudósítások részére. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az interjú legfontosabb részeit.
A miniszterelnök ismételten rámutatott: a Kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti a bős-nagymarosi építkezést. A parlament legközelebbi, május 31-i ülésén a kormány felhatalmazást kér a leállítással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek áttekintésére. A felhatalmazás birtokában tárgyalni kíván a csehszlovák illetékesekkel az államközi szerződés módosításának következményeiről, illetve az osztrák pénzintézetekkel a leállítás pénzügyi összefüggéseiről. Július 31-ig részletesen megvizsgálja a leállítás ökológiai, szeizmikus és egyéb környezeti következményeit. Ezek után beszámol a parlamentnek a vizsgálatok eredményeiről. Az Országgyűlés dönt a leállítás kérdésében, illetve, ha úgy tartja helyesnek, akkor népszavazást javasol ebben a kérdésben. A tudósító azzal kapcsolatban is Németh Miklós véleményét kérte, hogy a nemzetközi sajtó ítélete szerint a miniszterelnök parlamenti beszéde tartalmazta a Kádár-korszak legkritikusabb értékelését, anélkül, hogy Kádár János neve említésre került volna. - Itt volt az ideje - válaszolta Németh Miklós - a határvonal egyértelmű és világos megvonásának. Én nem tettem mást, mint azt, hogy a kormány működőképessége szempontjából értékeltem a cselekvés reális lehetőségeit. - Meg kellett tennem ezt azért, mert a társadalom még mindig nem érti eléggé a kormány gondjait. Persze rögtön hozzáteszem, ez nem az embereknek a hibája, hanem azoké, akik annak idején a helyzetről nem tájékoztatták őket. - Napjainkra egyértelműen kiderült a szocializmus-modell alaphibája: elhanyagolja az embert, nem igazán segíti az alkotó, nagy egyéniségek formálódását és kibontakozását, mert semmibe veszi az egyének, a kisközösségek motívumait a termelési tényezők rövid távú kihasználására épül, és mindezek következtében nem hordozza magában a megújulás képességét. Erőszakos fenntartása rombolná a társadalmi viszonyokat, felélné az alkotó energiák maradékát, részleges javítgatása nem oldaná meg, hanem csak elmélyítené az alapproblémákat. (folyt.köv.)
1989. május 14., vasárnap 17:23
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|