|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. május 12., péntek - Az Ellenzéki Kerekasztal a május 12-i napilapokban állásfoglalást tett közzé az MSZMP KB politikai egyeztető fórum létrehozásával kapcsolatos javaslatáról. Ebben egyebek között a következő szövegrész olvasható: ,,a sajtó már kész törvénytervezetet hoz nyilvánosságra és a politikai vezetés minden eszközzel szorgalmazza a törvénytervezetek parlamenti elfogadtatását.,, Ezzel kapcsolatosan az Igazságügyi Minisztérium a következőket kívánja leszögezni: Ismeretes, hogy hazánkban a törvényelőkészítés évtizedeken át az esetek túlnyomó többségében a nyilvánosság teljes kirekesztésével folyt. Az utóbbi években sor került ugyan egyes törvénytervezetek társadalmi vitájára, ám nem egyszer olyan módon, hogy az alapvető jelentőségű kérdésekben előzetes állásfoglalás született, s azt a társadalmi vita nem befolyásolta. Ez a hibás módszer veszélyeztette a társadalmi viták célját és hitelességét. Az igazságügyi tárca vezetése egyszer s mindenkorra szakított a korábbi gyakorlattal. Úgy ítéli meg, hogy a törvényelőkészítés nem egy tárca belügye, s a magyar közvéleménynek joga van nem csupán figyelemmel kísérni a törvényszerkesztési eljárást, de abba tevőlegesen is bekapcsolódni. A társadalom egyebek között az egyesülési jogról, illetőleg a gyülekezési jogról szóló törvénytervezetek társadalmi vitája kapcsán meggyőződhetett róla, hogy a vita nyomán teljesen átdolgozott, tartalmában és koncepciójában egyaránt nagy mértékbenn átalakított törvényjavaslat került az Országgyűlés elé. A tárca továbbra is élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy a törvénytervezeteket már a jogszabályelőkészítés viszonylag korai szakaszában, a tárcaegyeztetés és a Minisztertanács ülésén való megtárgyalás előtt nyilvánosságra hozza. Teszi ezt azért, mert az állampolgároktól és a társadalmi szervezetektől beérkező észrevételek gazdagítják a tervezeteket, segítik a törvényszerkesztő munkát. E tervezetek éppen ezért a legcsekélyebb mértékben sem véglegesek, tartalmuk a későbbi észrevételek, egyeztetések, testületi állásfoglalások nyomán változhat és ténylegesen változik is. A tárca eme gyakorlatát a Minisztertanács is helyesli. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 17:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|