|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Változások a kormány összetételében - Raft Miklós nyilatkozata (2. rész)
|
Egyidejűleg nevezze ki: dr. Békesi László pénzügyminiszter-helyettest pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet, az MTA Történettudományi Intézete igazgatóját művelődési miniszterré, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárt külügyminiszterré, Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkárt ipari miniszterré, dr. Hütter Csabát, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnökét mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré és dr. Kemenes Ernőt, a Tervhivatal államtitkárát miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé. - Milyen eljárásjogi szabályok teszik lehetővé a miniszterelnök indítványának előterjesztését? - Az alkotmány egyik szakasza kimondja, hogy a Minisztertanács elnökét és az MT tagjait az Országgyűlés az Elnöki Tanács javaslatára menti fel, illetve választja meg. Ezt az alkotmányi rendelkezést egészítik ki a Házszabályok azzal, hogy kimondják: az Elnöki Tanács a maga javaslatát az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közös kezdeményezésének alapján terjeszti az Országgyűlés elé. Tehát a miniszterek megválasztása jelenleg egy háromlépcsős eljárást kíván. Az első a kezdeményezés, a második a javaslattétel, a harmadik a döntés a felmentésről, illetve a megválasztásról . Most azonban egy lépcsőfok kiesett, mivel a HNF OT nem kívánt élni kezdeményezési jogával. Ugyanakkor semmiféle tiltó rendelkezés nincs arra nézve, hogy a Minisztertanács elnöke a miniszterek kiválasztásakor ne tehessen indítványt. Ilyen tilalom egyébként ellentmondana minden logikának és ésszerűségnek. Hiszen a kormány elnöke dolgozik együtt minisztereivel, tevékenységükért egyfajta politikai felelősséget visel, s ezért kiválasztásukban is szerepet kell kapnia. Jelenleg ennek a szerepvállalásnak még nem alakult ki a pontos jogi szabályoozása. Ez majd az új alkotmányra vár. Addig azonban a most követett eljárás látszik célszerűnek és egyben törvényesen megalapozottnak. (folyt.köv.)
1989. április 26., szerda 15:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|