|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (11. rész)
|
A vitában 14-en kértek szót. A többiek viszont az idő rövidsége miatt már nem kaphattak lehetőséget nézeteik elmondására. A felszólalók szinte kivétel nélkül foglalkoztak a Magyar Szocialista Munkáspárt jövőjével, és a soron következő népképviseleti, tanácsi választásokon való esélyeivel. Ezzel kapcsolatban élesebb vagy mérsékeltebb hangnemben egyöntetűen bírálták a pártvezetés tevékenységét, és ezzel párhuzamosan a következetlen, kapkodó kormányintézkedéseket. Egyesek a párt reformképtelenségéről is szóltak, és bírálták a különböző szintű apparátusok működését. Többen aláhúzták a sztálini típusú modell felváltásának szükségességét, a piacgazdálkodás és a parlamenti demokrácia kiépítésének fontosságát. Hangsúlyozottan került szóba a párton belüli reformerők szerepe, a reformszárny további sorsa. A többség egyetértett azzal, hogy a jelenlegi súlyos politikai válságból nem a kiválás a kivezető út, a szakadásig - ami remélhetőleg elkerülhető - még van több, fontosabb teendő. Ezek sorában például feltétlenül szembe kell nézni a pártnak saját múltjával, s nem csupán az előző négy évtized, hanem a későbbi időszakok, sőt az elmúlt egy esztendő értékelésével is. Tisztázni kell a párton belüli irányzatokat és platformokat, párbeszédet kezdeni a más politikai nézeteket valló szervezetek reformhíveivel. A felszólalók egyöntetűen úgy fogalmaztak, hogy a tisztánlátás érdekében elengedhetetlen egy rendkívüli pártkongresszus összehívása. Központi témaként került elő a vitában a reformkörök szerveződése. Elhangzott, hogy ez a párton belüli és párton kívüli reformereket tömörítő mozgalom jelenleg bizonyos mértékig a párt szervezeti szabályzatával ellentétesen működik. A szabályzaton mindenképpen változtatni kell, s valódi nézetszabadságra van szükség. Olyan platformszabadságra, amely lehetőséget ad a horizontális szerveződésre, s arra, hogy a kisebbség véleménye nyilvános hirdetésével tömegeket nyerhessen meg, álláspontjához többséget toborozzon. Többen szóltak arról, hogy a közelmúlt hibás gazdaságpolitikája és a kormányintézkedések széles rétegekben váltottak ki ellenérzést a reformmal szemben. A reformmozgalom - mutattak rá a felszólalók - éppen azt célozza meg, hogy a válságból katasztrófák nélkül, viszonylag a legkisebb veszteséggel találjuk meg a kivezető utat, de ha az emberek széles tömegében az tudatosul, hogy a rosszul végrehajtott részreformok csak hátrányokkal járnak, akkor reformellenessé válnak. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 21:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|