|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország - spanyol sajtó
|
Meruk József, az MTI tudósítója jelenti:
Madrid, 1989. április 9. vasárnap (MTI-tud) - Az egymillió példányban megjelenő El País című spanyol napilap vasárnapi szines melléklete politikai körképet ad a magyar társadalom megújulásáról. A lap bécsi riportot is közöl a magyar bevásárló turisták rohamáról és egybeveti a magyar állampolgárok utazási lehetőségeit más szocialista országok lakóinak helyzetével. A barcelonai La Vanguardia vasárnap a kommunista világ gyökeres átalakulásáról közölt elemzésében a leggyorsabban változó országnak minősíti Magyarországot.
Az El País mellékletében publikált írás szerzője Hermann Tertsch, Kelet-Európa szakértő utal arra, hogy Magyarország évtizedek óta a Kelet leginkább reformpárti és liberális országa, ám a lakosság március 15-én kifejezte: demokráciát és pluralizmust óhajt. Kiemeli, hogy a budapesti utcai felvonulásokon nem volt erőszak és a magyar tömegek ezzel cáfolták meg a kormányzat félelmeit a revansista kilengésektől. A spanyol demokratikus átmenthez való hasonlóságot kidomborító szerző két alapvető magyar sajátosságot lát: a változtatás lehetősége a gorbacsovi vezetés által szélesre tárult és a magyar társadalom egyre markánsabban tudatosítja a változás igényét, ami példa nélkül áll a szocializmus történetében. A spanyol újságíró a Lampart Vegyipari Gépgyár munkásainak véleményével kezdi, majd Pozsgay Imre államminiszter gondolatainak bemutatásával folytatja az álláspontok felsorakoztatását. Szót kap Kiss Csaba, az MDF szóvivője, Kovács László külügyminiszter- helyettes, Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója, Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter. Idézi Konrád György írót, Major Lászlót, az MSZMP szóvivőjét. A magyar gazdaságról beszél Beck Tamás kereskedelmi miniszter és Hardy Ilona az Értékpapír Kereskedelmi Titkárság vezetője, valamint Medgyessy Péter. Hermann Tertsch szerint nem egyszerűen nehéz a magyarok előtt álló út, hanem a gazdasági, politikai és szociális válság közepette kell véglegesen szakítani a kommunista egyeduralom hagyományaival. Befejezésül leszögezi, hogy Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Litvánia, Szlovénia és Horvátország népei lelhetnek Budapesten példára. És Moszkva is - ezért nagy jelentőségű a magyar kibontakozás sikere.+++
1989. április 9., vasárnap 12:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|