|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Bányász nagygyűlés Ajkán
|
1989. március 23., csütörtök - Aggasztóan fogy a szénbányászatban dolgozók száma, 1986 óta évente hétezerrel. Csökkent a szakma rangja, megbecsülése, főleg az elmúlt évek hibás beruházási döntéssorozata miatt. Ezt hangoztatta Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára csütörtökön Ajkán, a bányász nagygyűlésen, amelyen képviseltette magát a csaknem 10 ezer dolgozót foglalkoztató Veszprémi Szénbánya valamennyi üzeme. Ott voltak az ajkai, balinkai, dudari és várpalotai bányák küldöttei, a szakszervezeti bizalmiak.
Az ágazati szakszervezet főtitkára rámutatott arra, hogy a szóban forgó beruházásokat nem a bányász szakmán belül döntötték el, vonatkozik ez az eocénprogramra éppúgy, mint a mecseki kokszolható széntermelés bővítésére, mely utóbbira a kohászat jelentette be igényét. Méltánytalan, hogy a kudarcokat a szénbányászok nyakába varrják. A szénbányászatra szükség van, de csak úgy lehet eredményes, ha nem éves tervek, hanem hosszú távú programok alapján irányítják. Ezért sürgette a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete ilyen energetikai program kidolgozását. Ez a program még az idén a kormány elé kerül és így egyértelmű helyzetet teremthet a szénbányászatban is. A nagygyűlésen huszonöten szólaltak föl. Többen elmondták, hogy nem tartják megfelelőnek a szénbányászat szakmai képviseletét. Szükség lenne egy, az érdekeket átfogó szervezetre, például vezérigazgatóságra, amely az egész magyar szénbányászatot képviselné a különböző fórumokon. A szervezet létrehozását támogatja a bányászszakszervezet is. Foglalkoztak az ajkai szénbányászat jövőjével; a jelenlegi bányákban ugyanis lassan elfogynak a készletek. Az ajkai erőmű erre a szénre épült, éppen úgy, mint a környező ipari üzemek, illetve a lakótelepek központi fűtése. Ma még mintegy 3000 embernek ad kenyeret az ajkai bánya, de felvetették, hogy mi lesz 8-10 év múlva. A Veszprémi Szénbányák Vállalat széles körű kutatómunkával megtalálta az ajkai bánya utódát, az úgynevezett Ajka II. lelőhelyet. A bányanyitáshoz a teljes dokumentációt elkészítették, legalább 140 millió tonna vár kitermelésre. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete ebben támogatja az eredményesen gazdálkodó Veszprémi Szénbányák Vállalatot. A továbbiakban a bányászszakszervezet holnapjáról szólva Kovács László egyetértett azokkal, akik a szakmák szerinti tagozatok alakítását javasolták, de nincs egy véleményen azokkal, a kik felvetik a SZOT-tól való elszakadást. (MTI)
1989. március 23., csütörtök 19:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|