|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Brüsszel: magyarok és az európai Art Deco (1.rész)
|
Brüsszel, 1989. március 15. (MTI-Panoráma) - A formájában kissé bumfordi, ám egyszerűségében mégis megkapó karosszék karfája piros, huzata szürke, s a beleszőtt minta a magyar népmesék kacsalábon forgó várát idézi. Igaz, csak afféle őrbódé-vár, egy kapuval és négy ablakkal, fölötte bonyolult ornamentikával, amely mintha valami különösen cirádás nemesi címerről érkezett volna. Kozma József alkotása a budapesti Iparművészeti Múzeumból jutott Brüsszelbe, a Palais des Beaux Arts egyik csarnokába, ahol március elején nyílt meg az ,,Art Deco Európában,, című kiállítás. A szék így puszta jelenlétével is érzékelteti, hogy mi magyarok is részt vettünk ennek a dekoratív és sokarcú művészeti irányzatnak tobzódásaiban és tévelygéseiben.
A brüsszeli kiállítás rendezői, óvatosan, alcímet is biggyesztették díszes katalógusukra, amely mind a 276 ( ) kiállított tárgy - váza, plakát, hímzés, bútor, kisplasztika, ékszer, térplasztika, tapéta, szőnyeg, lámpa, kerámia, stb. - fotóját tartalmazza. ,,Dekoratív irányzatok az alkalmazott művészetekben 1925 körül,, - így hangzik az alcím, frappánsan érzékeltetve, hogy az Art Deco fogalma mindmáig viták tárgya. Nálunk inkább a szecesszió fogalomköre tapad hozzá, ha nem is mindenben azonos vele. A katalógus tanulmányai pedig - köztük a kiállítás rendezésében magyar részről részt vett Kiss Éváé a magyar Art Deco keletkezéséről és forrásairól - még inkább érzékeltetik, hogy az 1925-ös nagy párizsi kiállítással apoteózisához ért, aztán pedig a modernizmus rohamai nyomán gyorsan háttérbe szorult stílus olyan sokfelől jött hatásokat ötvözött és olyan sokfelé ágazott el, hogy pontos meghatározása mindmáig viták tárgya. De talán éppen ezzel magyarázható, hogy reneszánsza, amely fél évszázaddal e párizsi csúcs után kezdődött, azóta is tart, egyre több kiállítás idézi-sorakoztatja fel a szemnek kétségkívül tetszetős, csábítóan színes és csábítóan csábító alkotásait. Így nem csoda, hogy a brüsszeli szépművészeti palota, fennállásának idei hatvanadik évfordulójára készülvén, ehhez a témához fordult, de eredeti megközelítéssel. Nem belga, hanem - mintegy Brüsszel, az ,,európai főváros,, hivatásából következően - európai keresztmetszetet kívánt nyújtani erről a rafinált - sokak szerint dekadens -, a múlt és a gyönyörök, ugyanakkor más ágaiban, az egzotikus, illetve a népi-folklorisztikus források felé forduló formaművészetről, annak is elsősorban alkalmazott, iparművészeti részéről. (folyt.)
1989. március 15., szerda 11:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|