|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay - pápa
|
Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Vatikánváros, 1989. március 20. hétfő (MTI-tud) - II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta a Rómában tartozkodó Pozsgay Imre államminisztert.
A fél órás találkozó szívélyes légkörben zajlott le. A pápa behatóan érdeklődött a magyarországi változások iránt. Pozsgay Imre tájékoztatta őt belpolitikai törekvéseinkről, az új alkotmány előkészületeiről, s hangsúlyozta: a jogállamiság kiépítése szavatolhatja maradéktalanul az állampolgároknak a lelkiismereti szabadságot, miközben új alapokra helyeződik, minden gyámkodást megszűntetve, az állam és az egyház viszonya. Ezt a készülő egyházügyi törvény intézményesíti majd, összhangban a készülő alkotmánnyal. Szóba került a megbeszélésen II. János Pál magyarországi látogatása, amelyet 1991. szeptemberére tűztek ki. Pozsgay Imre megerősítette, hogy a magyar közvélemény, az egész nép nagy várakozással tekint erre a látogatásra. Hangsúlyozta, hogy új módon gondolkodó, önazonosságát új demokratikus intézményekben megtaláló ország várja majd az egyházfő látogatását. Pozsgay Imre szólt arról is, hogy Romániában a magyar nemzetiségűek utolsó mentsvárát az egyházat is végveszély fenyegeti. A pápa több alkalommal is utalt a magyar és lengyel nép történelmének hasonló mozzanataira, közös hagyományainkra. Pozsgay Imrét a vatikáni látogatásra elkísérte Dr. Misur György, hazánk római nagykövete és Tabajdi Csaba, az MSZMP KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának helyettes vezetője. A római magyar nagykövetségen ezt követően Misur György és Pozsgay Imre ebéden látta vendégül a vatikáni egyházi kormányzat több vezetőjét: Roger Etchegaray bíborost, a Justitia et Pax pápai bizottság elnökét, Paul Poupard bíborost, a Nem Hívők Titkárságának vezetőjét, Angelo Sodano címzetes érseket, a Vatikán ,,külügyminiszterét,, , Francesco Colasuonno címzetes érseket, különleges megbízatásű nunciust, továbbá Zakar Polikarpot, a Cisztercita rend főapátját és Joaquin Navarro Vals vatikáni sajtófőnököt. Az ebéden részt vett Paskai László bíboros, esztergomi érsek és Dankó László kalocsai érsek. +++
1989. március 20., hétfő 19:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|