|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay - Craxi (1.rész)
|
Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Róma, 1989. március 18. (MTI-tud) - Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, Rómában eszmecserét folytatott Bettino Craxival, az Olasz Szocialista Párt főtitkárával. Craxi a találkozón behatóan érdeklődött a magyarországi változások iránt, s érdeklődött, hogy mi a különböző pártok, pártkezdemények, mozgalmak társadalmi bázisa és programja.
Pozsgay részletes tájékoztatást adott a magyar belpolitikai helyezetről, azokról az erőfeszítésekről, amelyek a jogállamiság megteremtésére irányulnak, és azokról a feltételekről, amelyek szükségesek a többpártrendszerre való áttéréshez, hangsúlyozva a fokozatosság szükségét és az ezt fenyegető veszélyeket is. Elmondta: bár sokszor nehezen áttekinthetőnek tűnik a magyarországi helyzet, nem kell dramatizálni a sokszínű kavalkádot. ,,Néhány évig együtt kell élnünk ezzel, de meggyőződésem - hangoztatta - , hogy ami felé haladunk, az a parancsuralmi rendszer valamennyi elemének következetes lebontása, a teljes demokratizálás, amelyben tisztulnak majd a politikai erőviszonyok és tényleges lépéseket tehetünk a demokratikus szocializmus felé. Lesz erőnk arra, hogy a jelenlegi átfogó válság ne torkolljék nemzeti katasztrófába,, - húzta alá nyomatékosan. Craxi - számos példát idézve - azt hangsúlyozta: egy párt újító programjának és törekvéseinek megfogalmazásához elengedhetetlen az őszinte szembenézés a történelemmel, a mozgalom saját múltjával. Az Olasz Szocialista Párt ezért is üdvözölte - tette hozzá -, hogy az MSZMP átértékelte az 1956-os eseményeket, népfelkelésnek minősítve azokat. ,,Ez nagyon fontos és időszerű lépés volt a magyar párt megújulása és önmeghatározása szempontjából. Az MSZMP így nem került lépéshátrányba más magyarországi politikai erőkhöz képest, de a igen gyors ütemben alakuló szovjet politikai gondolkodáshoz, a múlt ottani átértékeléséhez képest sem. Az Olasz Szocialista Párt és az olasz demokratikus erők régen így értékelték már a harminc-egynéhány évvel ezelőtt történteket.,, Az olasz szocialista pártvezető keményen elítélte a romániai embertelen, diktatórikus állapotokat. Pozsgay kifejtette, hogy az erdélyi magyarság helyzete nem kétoldalú vita tárgya, hanem az emberi jogok példátlan megsértése, amely egyetemes probléma, és Európa mai viszonyai között teljesen anakronisztikus. folyt.)
1989. március 18., szombat 17:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|