![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Független Jogász Fórum tanácskozása (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 25., szombat - A sztrájktörvény-tervezetet és a Munka Törvénykönyve módosításának javaslatait jelenlegi formájában nem fogadja el a Független Jogász Fórum - ebben állapodtak meg a szervezet tagjai szombaton az ELTE jogi karán tartott tanácskozásukon, ahol a két tervezet mellett az alkotmánykoncepciót is megvitatták. A jogászok egyetértettek abban, hogy a sztrájkjogot alkotmányi szinten kell szabályozni, a Munka Törvénykönyve esetében pedig teljesen új kodifikáció szükséges. Ezért a jelenlévők úgy vélekedtek: mindkét tervezet megtárgyalását egyelőre vegyék le az országgyűlés napirendjéről.
A sztrájktörvény vitájából kiderült: a Független Jogász Fórum álláspontja szerint a tervezet egyértelműen korlátozó jellegű. Többen kifogásolták, hogy a sztrájkjog munkahelyi panaszokra korlátozódik, egyértelműen a gyár falai közé szorítva a sztrájkot, s ezzel egyidejűleg nem vesz tudomást - a szakszervezeti mozgalom egyik alappillérét jelentő - szolidaritási sztrájkról, amely túlnő a munkahelyi kereteken. Szóvá tették továbbá, hogy a tervezet a sztrájkindítás jogával csak a többségi szakszervezetet ruházza fel, s ezzel háttérbe szorítja a még éppen most szerveződő, kisebb szakszervezeteket. A vitában felvetődött még, hogy a törvénytervezetben homályos a sztrájk jogszerűségének elbírálása, miként a sztrájk okozta károk megtérítése kérdésében sincs pontos körülírás. A Független Jogász Fórum véleménye szerint elsősorban a magabiztos, erős szakszervezetek, illetve a munkaadó és munkavállaló rendezett viszonya révén előzhetők meg a sztrájkhoz vezető konfliktusok. A jelenlegi tervezetből azonban úgy tűnik, hogy az állam a mérsékelt eszközökkel való szabályozás helyett korlátozó intézkedéseket próbál kodifikálni. Ez a vélemény fogalmazódott meg a Munka Törvénykönyve tervezett módosításával kapcsolatban is. A jogászok elsősorban azt kifogásolták: hátrányos, kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalót azzal, hogy a jelenlegi kollektív szerződés helyett egyéni munkaszerződést javasol. Szükséges egy teljesen új alapokon nyugvó Munka Törvénykönyv megalkotása. Emellett - ám attól elkülönülten - szükséges egy úgynevezett gazdasági kapcsolatok törvényét is kidolgozni - fogalmazódott meg a tanácskozáson. (folyt. köv.)
1989. február 25., szombat 16:18
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|