|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP KB-ülés - Rudé Právo (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. február 14. kedd (MTI-tud) - Szokatlanul nagy terjedelemben, közel három hasábos anyagban tért vissza a Rudé Právo kedden az MSZMP KB ülésére. A CSKP lapja a csehszlovák hírszolgálati iroda és saját tudósítójának a beszámolóját ötvözve rendkívül részletesen ismertette a tanácskozásról kiadott közleményt, Grósz Károly beszámolóját, valamint a rádiónak- és televíziónak adott nyilatkozatát. Az újság nem közölt kommentárt, hanem kiemeléseivel érzékeltette, mit tart fontos fejleménynek. A lap egyebek között azt domborította ki, hogy a politikai reform Magyarországon nem helyettesítheti, de nem is akadályozhatja a gazdasági feladatok megoldását. Már érezhető az áldozatvállalások terhe, de a megkezdett reformok, az új döntések még nem, vagy csak részleges eredményt hoztak. A válságnak lényegében az az oka: nem sikerült megnyerni a közvéleményt annak, hogy a gazdasági és politikai fejlődés az egész társadalomtól nagy erőfeszítéseket követel, sokkal nagyobb teljesítményeket, néhány évig még nem lehet kielégíteni a lakosság egyébként jogos szükségleteit. Az újság idézte, hogy Magyarországon a társadalmi folyamatok rendkívül felgyorsultak, ami sokak számára új és szokatlan, és ezért nem kevés ember úgy látja, a párt és a kormány nem befolyásolja eléggé a folyamatokat, sőt hagyja, hogy azok magukkal sodorják. A pártot túlságosan lekötötték belső ügyei és közben nem kapcsolódott be határozottan és kezdeményezően a tényleges folyamatokba.
A Rudé Právo részletesen ismertette Grósz Károly beszámolójának azt a részét, amelyben a pártfőtitkár a sajtó szerepével foglalkozott és megemlítette, hogy a nyilvánosság kedvező szélesedése nem tudta megakadályozni, hogy ne lépjenek fel a párt és a kormány politikája ellen a kicsi, de meghatározó csoportok. A CSKP lapja azt is kiemelte, hogy az elmélyülő válság gyökereit a szélsőséges ellenzéki alternatív csoportok tevékenységében kell keresni. A lap feltünő részletességgel idézte a pártfőtitkár ezzel kapcsolatos kijelentéseit. Eszerint az ellenzék szélsőséges szárnya az együttműködéssel szemben lép fel, taktikájának lényege, hogy ,,reform,, és ,, sztálinista,, szárnyra akarja szétdarabolni a pártot, illetve látszólag elfogadva annak vezető szerepét kettős célt követ: egyrészt meg akarja téveszteni a szocializmus híveit, másrészt pajzsként használva az MSZMP-t kívánja magát ,,elfogadhatóvá,, tenni, békés úton törekszik felszámolni a szocializmust. (folyt.)
1989. február 14., kedd 10:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|