 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
MSZMP KB - kínai jelentések
|
Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1989. február 13. hétfő (MTI-tud) - A Zsenmin Zsipao, a KKP központi lapja hétfői számában az Új Kína korábbi jelentése alapján számolt be az MSZMP Központi Bizottságának üléséről. A jelentés - amely még az ülés befejezése előtt készült - a zárt ajtók mögött zajló vitát élesnek minősíti, szemben a magyar szóvivő kijelentésével, amely szerint a vita higgadt volt, a kérdések tisztázására és az egység megerősítésére irányult.
Az Új Kína hírügynökség hétfői jelentésében beszámol Grósz
Károly rádió- és TV-nyilatkozatáról. Rámutat, hogy a magyar
pártvezető kijelentette: az MSZMP tovább kívánja fejleszteni a
politikai pluralizmust a többpártrendszer körülményei között. A
magyar párt nem csupán támogatja és elfogadja, hanem bátorítja is a
többpártrendszer kialakulását. Grósz szerint az 1956-ot megelőző és
az utóbbi évek politikai és gazdasági feszültségei miatt a politikai
pluralizmus nem valósítható meg az egypártrendszer keretein belül.
A magyar vezető hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy az MSZMP a
magyar viszonyoknak megfelelő új szocialista modell kialakításán
munkálkodik és meg akar szabadulni a sztálini modelltől. Véleménye
szerint ez az új modell más lesz, mint a sztálini modell volt és
magasabb rendű a kapitalizmusnál.
Az 1956-os eseményekről szólva Grósz elmondotta, hogy a Központi
Bizottság tagjainak többsége szerint az, ami 1956-ban történt,
népfelkelésként indult, nagyszámú becsületes ember vett részt benne,
akik nem a szocialista rendszer, hanem az akkor uralkodó klikk ellen
léptek fel. A későbbiekben azonban ellenforradalmi erők kapcsolódtak
be és váltak mind erősebbé a felkelésben.
Grósz hangoztatta, hogy a párton belül nem hatalmi harc, hanem
vita van, s a pártegységet a jövőben a vitákra alapozzák.
A Központi Bizottság kétnapos üléséről kiadott közlemény szerint
a többpártrendszert fokozatosan valósítják meg, hogy elkerüljék a
társadalom megosztottságának és a politikai helyzet
destabilizálásának a veszélyét. A közlemény rámutat, hogy a
politikai és a gazdasági reformok valóra váltása érdekében az MSZMP
együtt kíván működni más politikai erőkkel és szervezetekkel abban a
harcban, amely azok ellen folyik, akik veszélyeztetik a nemzetközi
békét és a társadalmi stabilitást, írta az Új Kína.+++
1989. február 13., hétfő 16:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|