 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Grósz-interjú (1. rész)
|
1989. február 12., vasárnap - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kétnapos ülését követően Grósz Károly, az MSZMP főtitkára interjút adott Aczél Endrének, a TV A Hét című műsora főszerkesztőjének, valamint Mester Ákosnak, a Rádió 168 óra című műsora felelős szerkesztőjének.
- Az lenne a leglogikusabb, hogy ha azzal kezdenénk ezt a
beszélgetést, hogy mi a rezüméje a Központi Bizottság ülésének? Én
azt hiszem, hogy az még indokoltabb, hogy ha azt kérdezem, hogy mi
volt a tétje?
- A tét nagy. A pártértekezlettel elindítottunk egy politikai
folyamatot, programunkban is célul tűzve, hogy kialakítjuk a
politikai pluralizmus rendszerét és mechanizmusát. Nyolc hónap után
most jutottunk el odáig, hogy döntenünk kellett: hogyan valósuljon
ez meg a gyakorlatban. Az alternatíva: egypártrendszer viszonyai
között legyen-e pluralizmus, vagy pedig többpártrendszer viszonyai
között? Nagyon nehéz kérdés. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy
a többpártrendszer viszonyai között, annak szervezeti struktúrájában
képzeli el a politikai pluralizmus továbbfejlesztését. Ez volt a
tét.
- Ezen a ponton ketté lehet választani ezt a kérdést? Az
említett folyamatot a párt tudomásul veszi, vagy támogatja is?
- Nemcsak támogatja, nemcsak tudomásul veszi, hanem
kezdeményezi. Sok vita volt arról, szabad-e még egyszer
kockáztatnunk, és egy olyan vállalkozást elindítanunk, hogy egy párt
viszonyai között építsük ki a szocialista pluralizmus mechanizmusát.
Arra a következtetésre jutottunk két nagy élményanyag alapján - az
1956 előtti, illetőleg az elmúlt évek politikai és gazdasági
feszültségei alapján -, hogy ezen az úton nem járhatunk tovább. Nem
hiszem, hogy a többpártrendszer önmagában biztosíték arra, hogy egy
társadalomban hasonló jellegű hibák nem fordulnak elő. Az azonban
látszik, hogy mi, magyarok az egypártrendszer viszonyai között nem
tudtunk olyan biztosítékokat kiépíteni, amelyek megakadályoznák,
hogy ismét előforduljanak ilyen szubjektív forrásból eredő
torzulások.
- Tehát Ön voltaképpen azt mondja, hogy a többpártrendszer
bevezetésével - vagy bevezetésétől - a szubjektivizmusból adódó
hibák elkerülését, vagy ismétlődésének megakadályozását várják?
(folyt.köv.)
1989. február 12., vasárnap 15:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|