|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A nyilvánosság és az újságírók helyzetéről tárgyalt az MSZMP KB társadalompolitikai bizottsága (1. rész)
|
1989. február 8., szerda - Az MSZMP KB társadalompolitikai bizottsága szerdán Berecz János elnökletével megvitatta a nyilvánosság és a magyar újságíró társadalom helyzetéről, törekvéseinek alakulásáról szóló tájékoztatást.
A testület megállapította, hogy a nyilvánosság a tömegtájékoztatás, a politikai intézményrendszer átalakulásának átmeneti állapotát tükrözi, miközben maga is formálódik, átalakul. Hasznos, új érték a sajtóorgánumok profiljának, egyéni hangvételének erösödése. A vita során hangsúlyozták, hogy csak egyetlen nyilvánosságot tartanak elképzelhetőnek. Ennek megvalósulása érdekében a testület szorgalmazta, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátait is magába foglaló tájékoztatási törvény tervezete minél előbb, még ebben az évben kerüljön az Országgyűlés elé. Kinyílvánította: e vitájával is hozzá kiván járulni a Központi Bizottságnak a politikai nyilvánosság, a tájékoztatási törvény politikai irányelvei, valamint a párt sajtópolitikája és a pártsajtó fejlesztése kérdéseiben kialakítandó állásfoglalásához. Ösztönzi, hogy a kormány mellett a közelmúltban létrejött tájékoztatáspolitikai kollégium határozza meg a kormányzat sajtópolitikájának stratégiáját, és alakítsa ki az eszközrendszerét. Leszögeezték: szükséges, hogy a lapalapítók ténylegesen éljenek funkcióikkal, és ne késlekedjenek e felelősség és jog gyakorlásának vállalásával. A tanácskozáson megállapították: a párt érdekelt abban, hogy javuljanak a feltételek a sajtó részvételére a politikai közéletben. Ennek érdekében folyamatos tájékoztatást nyújt a lapalapítóknak, szerkesztőségeknek, újságíróknak saját politikai céljairól és tevékenységéről, a pártpolitikai döntések társadalmi hátteréről. Szoros kapcsolatra törekszik a párttag újságírókkal, a sajtóban, valamint a lapalapítóknál müködő pártbizottságokkal, továbbá alapszervezetekkel. Nyitott és együttmüködést keres a pártonkivüli újságírókkal is. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a politikai erők nézetei a sajtóban közvetlenül és ne szakmai törekvésekbe rejtve jelenjenek meg. A vélemények ütköztetését az érvek ütköztetésével támasszák alá, mivel a nem csak retorikájában szabad sajtó ilyen módon tud hatékonyan hozzájárulni a társadalom fejlődését célul tüző nézetek igazságának megismertetéséhez. (folyt.köv.)
1989. február 8., szerda 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|