 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Nyugatnémet lap: Magyarország Európára tekint (1.rész)
|
flesch istván, az mti tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. február 6. hétfő (MTI-tud) - A Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap hétfői vezércikkében megállapítja: Magyarország célja ma Európa, s ez emlékeztet a korábbi évszázadoknak arra a törekvésére, hogy a magyarok felzárkózhassanak a nyugathoz. Hogy Európa földrajzi fogalmán, az Atlanti-óceántól az Uralig terjedő térségen kívül mit értenek Európán a magyarok, azt legutóbb davosi beszédében sejtette Grósz Károly, a magyar kommunisták főtitkára:
- Nemzetem felemelkedése mindig Európa sorsához kötődött.
Történelmünk során megéltük, eszünkkel értjük, szívünkkel érezzük,
hogy sorsunk Európa - idézi a tekintélyes frankfurti újság a
főtitkár szavait ,,Magyarország Európára tekint,, cím alatt. Grósz
és vele együtt honfitársai - állapítja meg - Európán nemcsak a
liberális gazdasági rendszert, hanem még hangsúlyozottabban a
hagyományt, a szellemi magatartást és a politikai stílust értik.
A konzervatív lap ezzel összefüggésben országunk legutóbbi
belpolitikai fejleményeit elemezve hangsúlyozza:
- A magyarok sorskérdése nem azon múlik, hogy vajon az országban
a kommunista párt vagy különböző szocialista pártok koalíciója van-e
hatalmon, és azon sem, hogy Magyarország KGST- és VSZ-tag. Lényeg
az, hogy mindez milyen a valóságban. Például: az a kérdés, hogy az
országban állomásozó szovjet csapatok milyen magatartást
tanusítanak, fontosabb kérdés, mint az, hogy itt vannak. A
leglényegesebb belpolitikai tényező az új alkotmány lesz, mivel
ezzel dől el: miképpen kormányozzák majd a népet, függetlenül attól,
hogy ki alakít kormányt.
A lap úgy ítéli meg: a jövőt majd az a tényező is alakítja, hogy
a kommunista párt miként foglalkozik a történelemmel, akár a
közelmúlt kérdéseivel is. Ezért van kiemelt jelentősége az MSZMP KB
illetékes bizottsága kiadandó jelentésének a népköztársaság négy
évtizedéről. A vezércikk erre vonatkozóan kitér vezető magyar
politikusoknak az 1956-os események jellemzése kapcsán elhangzott
állásfoglalásaira, az eltérő nézetek meglétére is, és a február
10-ikére összehívott központi bizottsági ülés feladatáról szólva
kifejti: (folyt.)
1989. február 6., hétfő 14:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|