Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

A Novoje Vremja Magyarországról

Moszkva, 1989. február 5. (MTI) - A Novoje Vremja című
külpolitikai hetilap legújabb száma közölte az előző héten
megkezdett magyarországi riport második, befejező részét.

    A három oldalas írásban először a Magyar Demokrata Fórumról esik
szó. A szerző, Marina Sakina megemlíti, hogy az alternatív mozgalmak
legnagyobbikáról van szó, amellyel részletesen és rendszeresen
foglalkozik a nyugati sajtó, ,,olykor azt a benyomást keltve, hogy
az MDF gyűlésein kívül az országban más egyáltalán nem történik,,. A
továbbiakban a Bíró Zoltánnal folytatott beszélgetés alapján
ismerteti az MDF tevékenységét, kiemelve, hogy a szervezet főleg a
humán értelmiségre épít, s nem zárja ki a párttá szerveződés
lehetőségét sem.

    A budapesti riport kitér a világútlevél bevezetésére is. Ezzel
kapcsolatban a szerző megemlíti: ,,Az alig egy éve bevezetett új
szabályok értelmében Magyarország állampolgárai az egész világba
akadálytalanul utazhatnak, kivéve ... a Szovjetuniót. Országunk
meglátogatásához meghívóra van szükség. Nem csoda, hogy csökken az
érdeklődés az orosz nyelv iránt, amelynek tanulása hamarosan nem
lesz kötelező a magyarországi felsőoktatási intézményekben,,.

    Visszakanyarodva az MDF-re, Sakina megjegyzi, hogy a szervezet
politikai jelenléte jól érzékelhető, de a ,,külső kritikus,, általa
játszott szerepe megengedi, hogy kockázat nélkül radikális
álláspontot foglaljon el.

    Röviden bemutatja a riport az Új Márciusi Frontot, s szól a
Nemzeti Bizottságra vonatkozó javaslatáról. Ezután a cikkíró
Ribánszki Róberttel, a HNF országos tanácsának titkárával a népfront
és az alternatívok viszonyáról beszélget.

    Az újságíró a továbbiakban kiemeli, hogy a párt a politikai
reformot önmagával kezdte. Ezzel kapcsolatban idéz Pozsgay Imre
Népszabadságban közölt interjújából, utalva rá, hogy ő vezeti azt a
bizottságot, amelynek a következő kongresszusra el kell készíteni a
párt új programjának elveit. A budapesti riport befejező része a
többpártrendszerrel kapcsolatos kérdésekben idézi Grósz Károlyt,
Berecz Jánost, Lukács Jánost és Fejti Györgyöt.

    A Novoje Vremja cikkírója végül felteszi a kérdést: Ha 1988-at
az alternatív mozgalmak évének neveztük, vajon minek nevezzük majd
12 hónappal később a most indult 1989-et? +++


1989. február 5., vasárnap 12:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD