|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Die Welt az MSZMP KB üléséről
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. február 4. szombat (MTI-tud) - Az NSZK egyik vezető napilapja, a Die Welt szombati cikkében úgy véli, hogy az MSZMP február 10-ikére összehívott központi bizottsági ülésén nemcsak a felszabadulás utáni időszak, így 1956 történelmi értékelésével foglalkoznak majd, hanem ily módon szóba kerül a párt eljövendő politikai irányvonalának kijelölése is.
Az ülés következtetései iránt az NSZK hírközlésében megnyilvánuló érdeklődésnek megfelelően a konzervatív szemléletű újság is azt mérlegeli: vajon milyen súlyos, mennyire osztja meg a magyar kommunisták sorait a vita 1956 jellegének meghatározásáról. A lap úgy látja, hogy Grósz Károly, valamint Lukács János másként tekint 1956-ra, mint Pozsgay Imre, vagy legalábbis igyekeztek tompítani utóbbi megnyilatkozását. A Die Welt - budapesti keltezésű tudósításában - összefüggést vél felfedezni abban a vonatkozásban, hogy a KB-ülésnek az 1956 kapcsán kialakítandó állásfoglalása egyúttal felvilágosítással szolgálhat majd a rendszer jövőbeni reformkészsége felől is. A KB-ülés feltételezett többféle kimenetelének taglalását a tudósító azzal az előzetes megállapítással zárja le, hogy esetleges nagyobb horderejű személyi következmények belpolitikailag és nemzetközi értelemben egyaránt hatást gyakorolhatnak, netán egyfajta jelzés gyanánt szolgálhatnak. Ugyanakkor a Die Welt gondolatsorában eljut annak feltételezéséhez is, hogy a különböző nézetek felszínre kerülése a történelmi igazság mostani feltárásának folyamatában szorosan összefügg a nehéz gazdasági helyzettel, a társadalmi-szociális viszonyok feszültségével is. A tudósító itt említi meg a hivatalos kimutatások szerint a létminimum alatt élők helyzetét, az inflációt, az áremelkedéseket és az elégedetlenséget. Idézi azt a Magyarországon többfelé hallott megjegyzést, miszerint minél nagyobb áldozatot kér a kormányzat az emberektől, annál jobban próbál megnyitni bizonyos hazafias és demokratikus szelepeket is. E vélemények hangoztatóinak megítélése szerint azonban így megeshet az is, hogy veszélybe kerülhetnek a kommunisták saját maguk által felvázolt reformtervei - írja a Die Welt című konzervatív napilap. +++
1989. február 4., szombat 13:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|