![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Nyilvánosság Klub vitája a közvéleménykutatásról (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 4., szombat - A közvéleménykutatásról rendezett vitát szombaton a Közgazdaságtudományi Egyetemen a Nyilvánosság Klub országos egyesület.
Lázár Guy, a Magyar Közvéleménykutató Intézet munkatársa többek között hangsúlyozta előadásában, hogy a közvéleménykutatás már régen kinőtt abból a korszakából, amikor pusztán tudományos jellegű hangulatjelentés volt a hatalmi bürokrácia asztalán. Napjainkban viszont határozottan segíti a pluralizmust, mivel elfogadottá teszi, hogy lehetnek, - és nyilvánvaló, hogy vannak - egymás mellett élő, eltérő vélemények. Kiemelte, hogy szükség lenne új közvéleménykutató intézetekre. A társadalmi kommunikációs rendszerben az állampolgárok és csoportjaik, közösségeik véleményének kölcsönös megismerésével fejlődhet igazán tovább a demokrácia is - emelte ki Hann Endre a Magyar Közvéleménykutató Intézet munkatársa. Javasolta: szerepeljen a Klubnak a vitatémáról szóló állásfoglalásában az, hogy az állampolgárok életét jelentősen befolyásoló intézkedések tervezéséhez tartozzon szervesen hozzá a széles körű közvéleménykutatás, s hogy maga a Nyilvánosság Klub is kezdeményezni kíván ilyeneket. A vita során elhangzott többek között, hogy bár volt szakszerű közvéleménykutatás arról, hogyan ítélik meg az állampolgárok a Bős-Nagymaros Vízierőművet, s a kutatási eredményt még az országgyűlési szavazás előtt az Intézet elküldte minden sajtószervnek, azok nem merték leközölni. Szekfű András kutató azt hangsúlyozta: nem kell külön kimondani egy készülő, a közvéleménykutatásról szóló törvényben, hogy a közpénzen folytatott kutatások eredményei legyenek nyilvánosak - ez ugyanis természetes jellemzője egy jogállamnak. A több órás vitát követően a résztvevők kérték, hogy az egyesület ügyvivői testülete - egy külön munkabizottság bevonásával - fogalmazza meg az állásfoglalást a közvéleménykutatásról. (folyt.köv.)
1989. február 4., szombat 16:40
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|