![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Alternativ szervezetek az új alkotmány-koncepcióról (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. január 31., kedd - Az alternatív szervezetek képviselőivel konzultált kedden az Igazságügyi Minisztérium az új alkotmányszabályozási koncepció tervezetéről. Tölgyessy Péter - aki a Szabad Demokraták Szövetségének kérésére vett részt - elmondta: ez a koncepciótervezet tárgyalási alapként elfogadható, de sok módosítást igényel. Több mint 100 pontban összegezte véleményét. Megítélése szerint fontos, hogy a törvény preaumbulumában a méltassák a magyar államiságot. A gazdasági és a társadalmi rendre vonatkozó fejezet fölösleges. Az alapelvek című szakasz deklarálja: a nép gyakorolja a hatalmat választott képviselői útján, a népszuverénítást egyetlen párt, csoport, személy sem sajátíthatja ki magának. A pártszabályozást az emberi jogokról szóló fejezetben kell rögzíteni. A tulajdonformáknak az alapjogok között ajánlatos helyet adni. Az emberi jogok kérdését részletesebben kellene kifejteni.
A parlamentről szólva kifejtette: fontos, hogy ott a politikai és nem az érdekeltségi tagoltság jelenjék meg. Az érdekképpviseleti kamarát ellenzi, de a részérdekeknek meg kell jellenniök. A frakciók politikai platform alapján szerveződjenek. Az Országgyűlés hatáskörére vonatkozó szabályozást jónak véli. A fegyveres testületek tagjai ne legyenek képviselők. Kifogásolta, hogy a koncepció-tervezet nem rendelkelkezik a költségvetésről, pedig fontos lenne szigorú költségvetési gazdálkodást bevezetni és annak végrehajtását ellenőrizni. (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 20:34
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|