![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Bős-Nagymarosi ad hoc bizottság idei programja (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. január 26., csütörtök - Elkészült az Országgyűlés által tavaly életre hívott Bős-Nagymarosi ad hoc bizottság idei programja, amely a vízierőmű építésével kapcsolatos ökológiai feladatok megvalósítását hivatott nyomon követni. A húsz tagú társadalmi bizottság, mint ismeretes, akkor alakult meg, amikor a Parlament tudomásul vette az építkezés folytatását, ám ezt a következő szigorú feltételekhez kötötte: teljes nyilvánosság mellett élvezzenek elsőbbséget az ökológiai szempontok, s az erőmű csúcsrajáratása csak a térséget érintő szennyvíztisztítási program megvalósítása után indulhat. E szempontok érvényesülését kíséri figyelemmel a bizottság, s tapasztalatairól időről időre beszámol a Parlamentnek.
Amint dr. Berdár Béla országgyűlési képviselő, a bizottság elnöke Kruppa Gézának, az MTI munkatársának elmondta: a testület a beruházással kapcsolatban biztosítja a parlamenti nyilvánosságot, ami garanciát jelenthet, hogy a vízierőmű a lehetőség szerint a legkisebb mértékű környezeti károsítás árán épüljön fel, illetve működjék. Ennek érdekében a bizottság idei feladatai közé tartozik a szennyvíztisztítási program megvalósulásának vizsgálata is. A bizottság felkérte a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot, állítson össze jelentést e program végrehajtásáról, s vegye föl ez ügyben a kapcsolatot a csehszlovákiai építőkkel, hogy tájékozódhassék az ottani munkákról. Mindezek a kérdések a bizottság februárban sorra kerülő első idei ülésén szerepelnek majd a napirenden. Nyáron a testület Győr-Sopron megyében kihelyezett ülést tart, hogy a helyszínen ellenőrizze, milyen hatással van az Öreg-Dunára az építkezés. Fontos feladat ugyanis, hogy a Duna ezen a szakaszán megőrizze határfolyó jellegét, s a vize ne károsodjék. A vizsgálat kiterjed majd a Szigetközre, illetve arra, milyen módszerekkel óvják e tájat a környezetkárosító hatásoktól. Ellenőrzi a bizottság azt is, hogy az infrastruktúra fejlesztése mennyire áll összhangban a beruházással. A vizsgálatok kiterjednek a munkálatok pénzügyi hátterére; ellenőrzik, milyen ütemezésben mennyi anyagi forrás áll rendelkezésre a környezet megóvását szolgáló járulékos beruházásokra. (folyt.köv.)
1989. január 26., csütörtök 16:07
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|