 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Társadalmi szervezetté alakult a Független Jogász Fórum
|
1989. január 14. szombat - Tagsággal rendelkező társadalmi szervezetté alakult a múlt év ősze óta működő Független Jogász Fórum (FJF) szombaton, az ELTE Jogtudományi Karának épületében tartott tanácskozáson, melynek során a résztvevők alapszabályt alkottak és elfogadták az Alapítólevelet.
Az FJF tevékenységét az 1879-ben alakult Magyar Jogászegylet
működésének, a magyar jogélet nemes hagyományainak szellemében
kívánja folytatni - nyilvánították ki az ülésen megjelent ügyvédek,
joghallgatók, egyetemi tanárok, bírók. Alapítólevelükben egyebek
mellett megállapítják: ahhoz, hogy a jogászság betölthesse
történelmi szerepét, szüksége van egy független fórumra, ahol az
öncenzúra torzításai nélkül fejeződhetnek ki a különböző vélemények;
ahol a szakmai felkészültséget és tisztességet, a társadalomnak
elkötelezett igazmondást nem szorítja béklyóba a besorozottság, az
anyagi érdek, az érvényesülési vágy, a hivatali tekintély és a
megalkuvás.
Az FJF célja egy olyan állandó fórum fenntartása, amely
elősegíti, hogy a jogászság valóban híd lehessen a társadalom és az
intézményes politikai hatalom között. A jogászok új szervezete
súlyának megfelelően részt kíván venni a demokratikus magyar
jogállam megteremtésében, tökéletesítésében és védelmében. Az
Alapítólevél körvonalazza e jogállam legfontosabb jellemzőit is:
maradéktalanul érvényesülő, törvényekkel védett emberi jogok; az
esélyegyenlőség garanciáival működő politikai pártok; következetesen
szétválasztott hatalmi ágak; a határokon kívül és belül élő
magyarság érdekei által és a geopolitikai tényezők
figyelembevételével meghatározott külpolitika; magas színvonalú és
ingyenes szociális és egészségügyi ellátás. Az alapítók kiemelték:
ügyelni kívánnak arra is, hogy a törvények tiszteletben tartása
mellett a jog ne terjeszkedjen túl saját illetékességi körén.
Fontosnak tartották azt is hangsúlyozni, hogy vissza akarják
helyezni jogaiba e téren is a tiszta magyar beszédet - a nehezen
érthető bürokratikus, manipulatív jogi és politikai nyelvezet
helyett.
Az FJF szervezetté alakuló ülésén vezető testületként
felállítottak egy 21 tagú választmányt, s képviselőnek dr.Kónya
Imre, képviselőhelyettesnek pedig dr.Bártfai Pál ügyvédeket, míg
jegyzőnek Sándorffi Györgyöt választották meg. (MTI)
1989. január 14., szombat 19:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|