|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékozatató az Egyházak Világtanácsának a romániai menekültek megsegítésével foglalkozó konzultációjáról (1. rész)
|
1989. május 5., péntek - Az Egyházak Világtanácsa konzultációt tart Budapesten a romániai menekültek megsegítéséről. A május 3-án kezdődőtt és május 7-ig tartó rendezvény munkájáról pénteken sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat a Ráday Kollégiumban. A sajtótájékoztatón Tóth Károly, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház IX. Zsinatának alelnöke, Melaku Kifle, az EVT menekültügyi osztályának vezetője és Jacques Willemse, a holland ökumenikus egyházak képviselője válaszolt a kérdésekre.
Tóth Károly elmondta: a tavaly novemberi bécsi konzultáció után most másodízben rendez tanácskozást a romániai menekültek ügyéről az Egyházak Világtanácsa. Ezen képviselteti magát a Lutheránus Világszövetség, a Református Világszövetség, valamint részt vesz az amerikai, a dán, a holland, az NSZK-beli, az osztrák és a svájci ökumenikus egyházak képviselője. A konzultáció elsőrendű célja: megvitatni, miként segíthetnének a magyar ökumenikus egyházaknak a Romániából hazánkba érkező menekültek gondjainak megoldásában. A püspök hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy érdeklődésük az ökumenikus szolidaritás vállalásának konkrét kifejeződése. Az elmúlt évben az Egyházak Világtanácsán keresztül tekintélyes, hozzávetőlegesen 100 ezer dollár értékű anyagi, élelmiszer- és ruhasegély érkezett a magyar egyházakhoz a menekültek megsegítésére. Szólt az EVT támogatásának politikai oldaláról is. Egyebek közt utalt arra, hogy az Egyházak Világtanácsa az idén februárban megtartott VB-ülésének határozata értelmében továbbra is figyelemmel kíséri a romániai helyzet alakulását, és mindent megtesz annak érdekében, hogy fenntartsa, illetve erősítse kapcsolatait a romániai ökumenikus egyházakkal. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly szeptemberben 12 református egyház - főleg Nyugat-Európából - állásfoglalást tett közzé, amelyben elítélték az emberi jogokat megsértő bukaresti politikát és tiltakoztak a romániai kisebbségek helyzete miatt. Melaku Kifle elmondta: a budapesti tanácskozás lehetőséget ad arra, hogy konkrét tapasztalatokat szerezzenek a romániai menekültek ügyében. Elsősorban arra keresnek választ, miként segíthetnék a magyar egyházakat abban, hogy állandó segélyközpontokat létesíthessenek a romániai menekültekkel kapcsolatos adminisztratív tevékenységre, így segélyek, lakás- és munkaügyek intézésére.(folyt. köv.)
1989. május 5., péntek 18:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékozatató az Egyházak Világtanácsának a romániai menekültek megsegítésével foglalkozó konzultációjáról (2. rész)
|
Ugyancsak kutatják annak megoldási lehetőségeit, miként segíthetnének a harmadik országba készülő romániai menekültek befogadási ügyeinek intézésében. Számos olyan - főleg román - menekült tartózkodik ugyanis Magyarországon, aki másutt kíván letelepedni, ám nincs befogadó ország. Az EVT szeretne részt vállalni a családegyesítési ügyekben is. Melaku Kifle hangsúlyozta: az Egyházak Világtanácsa nagyra értékeli mindazt, amit a magyar egyházak tettek a menekültekért, különösen méltányolják, hogy előszőr ők foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Reményét fejezte ki, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Magyarországon felállítandó irodájával sikerül majd összehangolni a magyar ökumenikus egyházak menekülteket segítő tevékenységét. A konferencia részvevői felkerestek a menekültek ügyével foglalkozó segélyközpontokat és gyülekezeteket is. Budapesten ellátogattak az evangélikusok rákospalotai segélyközpontjába, a baptistákhoz, megtekintették a Református Egyház Alagi téri júniusban felavatandó segélyközpontját, valamint felkeresték a rákosszentmihályi gyülekezetet. Szombaton Békéscsabán és Gyulán ismerkednek majd a menekülteket segítő egyházi intézményekkel. Ezenkívül találkoztak a Belügyminisztérium menekültügyekkel foglalkozó munkatársával is - mondta Melaku Kifle. A magyar kormány másként viszonyul a romániai menekültek ügyéhez, mint a nyugati kormányok, amelyek igyekszenek határaikat lezárni a menekülthullám elől - mondta a holland ökumenikus egyház képviselője. Jacques Willemse a magyar kormány magatartását barátságos gesztusnak minősítette, s ugyancsak üdvözölte Magyarország csatlakozását a genfi menekültügyi konvencióhoz. Hozzátette: hasznos lenne, ha a holland kormány képviselői találkoznának a menekültügyi kérdésekkel foglalkozó magyar illetékesekkel, illetőleg Magyarországra látogatva szereznének mélyebb ismereteket a menekültek problémáival kapcsolatban. Annál is inkább, hiszen úgy tudja, hogy Magyarországra az elmúlt másfél évben mintegy 30 ezer romániai menekült érkezett. Tóth Károly az adatot pontosítva elmondta: hivatalos adatok szerint a magyar hatóságok eddig több mint 15 ezer romániai menekültnek adtak tartózkodási engedélyt. A református egyház becslése szerint szintén körülbelül 15 ezer azoknak a román állampolgároknak a száma, akik jelenleg nálunk tarózkodnak, de még nem döntötték el: maradni kívánnak-e, vagy sem. Az egyházak őket is a menekültekhez számítják, mivel feladatuknak érzik segítésüket. (MTI)
1989. május 5., péntek 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|