|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Alternativ szervezetek az új alkotmány-koncepcióról (1.rész)
|
1989. január 31., kedd - Az alternatív szervezetek képviselőivel konzultált kedden az Igazságügyi Minisztérium az új alkotmányszabályozási koncepció tervezetéről. Tölgyessy Péter - aki a Szabad Demokraták Szövetségének kérésére vett részt - elmondta: ez a koncepciótervezet tárgyalási alapként elfogadható, de sok módosítást igényel. Több mint 100 pontban összegezte véleményét. Megítélése szerint fontos, hogy a törvény preaumbulumában a méltassák a magyar államiságot. A gazdasági és a társadalmi rendre vonatkozó fejezet fölösleges. Az alapelvek című szakasz deklarálja: a nép gyakorolja a hatalmat választott képviselői útján, a népszuverénítást egyetlen párt, csoport, személy sem sajátíthatja ki magának. A pártszabályozást az emberi jogokról szóló fejezetben kell rögzíteni. A tulajdonformáknak az alapjogok között ajánlatos helyet adni. Az emberi jogok kérdését részletesebben kellene kifejteni.
A parlamentről szólva kifejtette: fontos, hogy ott a politikai és nem az érdekeltségi tagoltság jelenjék meg. Az érdekképpviseleti kamarát ellenzi, de a részérdekeknek meg kell jellenniök. A frakciók politikai platform alapján szerveződjenek. Az Országgyűlés hatáskörére vonatkozó szabályozást jónak véli. A fegyveres testületek tagjai ne legyenek képviselők. Kifogásolta, hogy a koncepció-tervezet nem rendelkelkezik a költségvetésről, pedig fontos lenne szigorú költségvetési gazdálkodást bevezetni és annak végrehajtását ellenőrizni. (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 20:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Alternatív szervezetek az új alkotmány-koncepcióról (2.rész)
|
A reprezentatív köztársasági elnöki funkció híve, a legkevesebb hatalommal. Az elnököt a parlament válassza öt évre, de ne legyen törvénykezdeményező joga. Ellenzi, hogy az alkotmánybírák megbizatása életük végéig szóljon. A parlament által ellenőrzött kormányt javasol, véleménye szerint nemcsak a kormányt kell védeni a parlamenttől, hanem a parlamentet is a kormánytól. A közigazgatásról és a hadseregről külön fejezet rendelkezzék. Megemlítette, hogy a koncepciótervezetben sok helyen utalnak a közigazgatási bíróságra, de egy helyen sem írnak róla részletesebben. Az ügyészséget vádhatósági képviselővé kellene tenni, és be kellene vezetni a vizsgálóbírói tisztséget. Dr. Boross Imre, a Független Kisgazdapárt képviselője elmondta: későn kapták meg a koncepciótervezetet, nem alakíthatták ki véleményüket. Ezért fenntartják maguknak a további véleménynyilvánítás jogát. Hangsúlyozta: alapvető kérdésekben nem értenek egyet a koncepcióval. Egyes részeire reflektálva elmondta, helyeslik, hogy a Parlamentben politikai irányzatok képviseltessék magukat. A lista szerinti választás mellett voksolnak, így kizárt, hogy manipuláljanak a jelölt személyével. Az alkotmány előkészítésére alakuljanak olyan bizottságok, amelyekben részt vesznek az alternatív szervezetek képviselői is - javasolta. Öry Csaba, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének képviseletében sajnálatát fejezte ki, hogy rövid idő állt rendelkezésükre véleményük kialakítására, ezért írásban közlik majd észrevételeiket. Lengyel László az Új Márciusi Front és a Nyilvánosság Klub képviselőjeként szükségesnek vélte, hogy az alapvelvek között szavatolják az állampolgárok közösségi és magántulajdonát. Az állam gazdasági szerepénél ki kell emelni: az állam köteles biztosítani a gazdasági és a szociális jogok érvényesülését. Egységes államháztartási törvény megalkotását javasolta. (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 20:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Alternatív szervezetek az új alkotmány-koncepcióról (3.ész)
|
Kifogásolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kormány felügyelete alá tartozik, így nehéz a monetáris helyzet ellenőrzése. Javasolta, hogy helyezzék a parlament ellenőrzése alá. Szólt arról is, hogy az alkotmány rendelkezzék az érdekegyeztető tanácsról is. Felhívta a figyelmet, olyan alkotmánnyal nem lehet megnyerni a társadalom bizalmát, amelyet az alternatív szervezetek közreműködése nélkül alkotnak. Áder János, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője szerint fontos leszögezni: egy pártnak sem lehet fegyveres testülete. Ezek csakis állami irányítással működjenek. Az egykamarás parlament, a párt pluralizmus mellett voksolnak. Megítélése szerint ma nincsenek igazi érdekképviseleti szervezetek. A továbbiakban rámutatott a koncepció egyes ellentmondásaira. Fontos lenne, hogy az állampolgár is kezdeményezhessen vizsgálatot az alkotmánybíróságnál. Bíró ne lehessen politikai párt tagja. Elmondta, hogy a FIDESZ kidolgozta választási koncepcióját, s azt eljuttatja az illetékes szervekhez, ha igénylik. Kónya Imre, a Független Jogász Fórum képviselője, valamint Magyar Bálint a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője elmondta: lehetővé kell tenni, hogy az alternatív szervezetek a továbbiakban is nyilváníthassák véleményüket a koncepcióról. Kulcsár Kálmán igazságyminiszter a véleményekre válaszolva hangsúlyozta: az előzetes koncepció tervezetet gazdagítják az eddigi és a későbbi vitákban elhangzott véleményekkel, javaslatokkal. Így terjesztik majd márciusban a parlament elé, azután társadalmi vitára bocsátják. Gondoskodnak arról, hogy a legszélesebb körben vitassák meg Az a cél, hogy az alkotmány-előkészítés segítse elő a konszenzust, az alkotmány pedig fejezze ki a társadalom leszélesebb köreinek egyetértését. (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 20:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Alternatív szervezetek az új alkotmány-koncepcióról (4.ész)
|
Ezt a konzultációt is azért kezdeményezték, hogy kapcsolatot alakítsanak ki az alternatív szervezetek képviselőivel, s ezt a beszélgetést folytatni akarják. Szívesen fogadnak minden észrevételt, a javaslatokat mérlegelik, s amennyire lehet, érvényesítik. Meg kell találni a lehetőséget arra, hogy előremutató, hosszabb távra keretet adó alaptörvény szülessen meg olyan alkotmány, amelyet nem kell gyakran változtatni. (MTI)
1989. január 31., kedd 20:52
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|