|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Népszavazás - megváltozott esélyek
|
---------------------------------- München, 1989. november 28. (SZER, Magyar híradó) - Hallgassák meg Lengyel Szaniszló kommentárját: - A vasárnapi első szabad népszavazás fontos állomása a magyar demokráciához vezető útnak, annak ellenére, hogy némely pártok szerint nem volt igazi tétje. De nem is ebben van a fontossága - nem a tétben -, hanem éppenséggel útjelző szerepében. A sokat emlegetett hallgatag, csendes többség íme, megmozdult. Joggal feltételezhető, hogy a szavazásban való részvétel jóval meghaladta volna az 58 százalékot is, ha a Demokrata Fórum nem szólítja fel híveit a népszavazás bojkottálására. A többség tehát politizálni kezdett, és valójában ez a választási hadjárat nyitánya, bármikorra tűzik is ki a választások időpontját. Bizonyára tisztában vannak ezzel a politikai pártok is, és tisztában vannak azzal is, hogy a tömegek megmozdulásával a politizálás Magyarországon - ahogy az amerikaiak mondják - egy egészen más labdajáték lett: megváltoztak a játékszabályok, az esélyek, és egész sor új játékos fog pályára lépni. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz, amikor elindította a népszavazást sürgető aláírásgyűjtő akcióját, talán nem is mérte fel, mekkora kockázatot vállal, ha például nem gyűlik össze 100 ezer aláírás, vagy ha a választók többsége nemmel válaszol az első kérdésre. Tény viszont, hogy az akció nyomást gyakorolt az Országgyűlés tagjaira, s ennek köszönhető, hogy a másik három kérdés már nem eldöntésre, hanem a döntés megerősítésére várt csupán. Azt már fölösleges firtatni, hogy az egyeztető tárgyalásokon résztvevő kisgazdák és a tárgyalásoktól távol maradó szociáldemokraták a megváltozott helyzet alapos elemzésére, vagy jó politikai ösztöneikre hagyatkozva csatlakoztak a szabaddemokratákhoz. Mindenesetre a kezdeményezés - és főleg ennek sikere - sarokba szorította a régi-új kormányzó pártot, és dilemma elé állította a Demokrata Fórumot. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Népszavazás - megváltozott esélyek - 1. folyt.
|
Való igaz, hogy a Demokrata Fórum aláírta az egyeztető tárgyalásokon született megállapodást, de mire az Országgyűlés kénytelen volt kiírni a népszavazást, a helyzet alapvetően megváltozott: a régi MSZMP, az eredeti tárgyalópartner szétrobbantotta magát. Másrészt viszont a viharos kelet-németországi, bulgáriai és csehszlovákiai fejlemények megmutatták, hogy Moszkva tűrésküszöbe a némelyek által feltételezettnél sokkal magasabb. Így immár egyetlen MSZMP utódpárt sem hivatkozhatott arra, hogy tekintettel kell lenni az ellenséges környezetre, s ezért csak olyan kormánykoalíció lehet életképes és bátorságos, amelyben a kommunisták is részt vesznek. Ha tehát - mint a bonni Die Welt kommentátora feltételezi - a Demokrata Fórum bojkottfelhívása mögött kül- és tömbpolitikai megfontolások húzódtak meg, ezen megfontolások alól éppen kül- és tömbpolitikai fejlemények húzták ki a szőnyeget. Nincsen ebben semmi különös. A politika nemcsak a lehetőségek művészete, hanem a változó körülményekhez való alkalmazkodás tudománya is. Pozsgay Imre kissé rezignált hangú hétfői nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a négy "igen" után tovalebbenni látja az elnöki álmot. De hát maga is mondott valami olyasmit, hogy a hála nem politikai kategória. Ami pedig a szabaddemokratákat illeti, első nyilatkozataik - főleg Pető Iváné - kompromisszumkészségről tanúskodnak, mert látják, hogy a pohár félig üres. Hogy ki tölti tele, arról a következő hónapokban még sokat fogunk beszélni. +++
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|