![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Délutáni összefoglaló (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. november 27., kedd - Csupán egy határozatot hozott
kedden délután 17.35 óráig az Országgyűlés: elfogadták, hogy
december 1-jétől az ország húsz helységét megyei jogú várossá
nyilvánítják. Eszerint megyei jogú várossá lesz: Békéscsaba,
Debrecen, Dunaújváros, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár,
Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged,
Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém,
Zalaegerszeg.
A nap másik figyelemre méltó eseménye volt Tamás Gáspár Miklós szabaddemokrata képviselő interpellációja Antall Józsefhez a kormány beharangozott átalakításáról. Négy konkrét kérdést fogalmazott meg az interpelláló képviselő: tevezi-e a miniszterelnök a kormány szerkezetének átalakítását; ha igen, milyen koncepció alapján; milyen minisztériumok élén tervez változást, változik-e a tárcák elosztása a koalíciós pártok között; tárgyalt-e már az átalakításról a koalíciós partnerekkel, illetve az MDF-fel.
Antall József a kérdésekre válaszolva hangsúlyozta a megígért határidőre a Ház asztalára kerül az ország jövő évi költségvetése. A feltett kérdésre a kormányfő pedig bejelentette: élni kíván a házszabály adta lehetőséggel, miszerint 30 napon belül írásban válaszolhat az interpellációra. Kilátásba helyezte azt is, hogy ennek formája esetleg újságcikk lesz, hiszen a képviselő maga is a sajtóban publikálta először interpellációját.
A keddi ülésnap nyitányán egyébként meglehetősen foghíjas padsorok voltak láthatók: a képviselők 58 százaléka jelent csak meg a kezdésre. Napirend előtt bejelentették, hogy megüresedett képviselői helyre a Szabad Demokraták Szövetsége, a Heves megyei listáról Horváth Lászlót jelölte, aki el is foglalhatta helyét a Parlamentben.
Ugyancsak napirend előtt kért szót Demszky Gábor szabaddemokrata képviselő, aki ezúttal köszönt le a mandátumáról, mivel a közelmúltban megválasztották Budapest főpolgármesterévé. Beszédében leszögezte: Budapest európai metropolissá válásához olyan törvényi és pénzügyi feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik az elmaradott infrastruktúra, a leromlott állagú lakóházak, a felújításra váró lakótelepek, a környezetszennyező tömegközlekedés helyzetének javítását. (folyt.köv.)
1990. november 27., kedd 17:53
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Délutáni összefoglaló (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A jövő évi költségvetési tervezet számításaira utalva kijelentette: 12-17 milliárd forintos központi forráshiánnyal kell számolnia Budapestnek, s így a város működtetése, a lakosság napi, legalapvetőbb szükségleteinek kielégítése sem biztosítható. A kezelhetetlen pénzügyi feszültség részbeni feloldása érdekében kérte a kormány segítségét a lakótelepek felújításának folytatásához, a tömegközlekedés helyzetének javításához, az új Duna-híd kapcsolódó szakaszainak megépítéséhez, a metró további építéséhez, a második szemétégető létrehozásához és a szennyvizek elvezetését szolgáló csatornázási program megvalósításához.
G. Nagyné Maczó Ágnes (MDF) képviselő is napirend előtt kért szót. Javasolta, hogy az Országgyűlés Külügyi Bizottsága reagáljon Petre Romannak, Románia miniszterelnökének arra a nyilatkozatára, amely azzal vádolta Magyarországot, hogy a magyar kisebbségeknek különleges jogokat követel, s tevékenységével erős feszültségeket kelt. A kormánypárti képviselő nem értett egyet Antall Józsefnek egy németországi nyilatkozatával sem, amelyben a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlés eddig nem munkahelynek, hanem színi előadások helyszínének számított. Hozzátette azt is, hogy a kormány ügyeihez a Parlamentnek semmi köze nincs, a törvényhozói és a végrehajtói hatalmat nem lenne szabad összemosni.
A képviselők egyébként kedden folytatták az illetékekről szóló törvényjavaslat hétfőn félbehagyott részletes vitáját, és elsősorban a váláskor fizetendő illeték összegén vitatkoztak. Volt aki sokallta az eredetileg javasolt 6 ezer forintot, sokak számára megfizethetetlennek tartotta. A törvényjavaslatról a jövő héten határoz a plénum.
Ugyancsak későbbi időpontra halasztották a köztársasági megbízott jogállásáról szóló előterjesztés részletes vitáját. Az ellenzéki képviselők ellentmondásosnak, kidolgozatlannak, s más törvényekkel ütközőnek ítélték a Horváth Balázs belügyminiszter által előterjesztett törvényjavaslatot.
Az ülésszak déli szünetében az SZDSZ parlamenti frakciójának gazdasági szakértői tartottak sajtótájékoztatót. Felhívták a figyelmet arra: az Országgyűlésnek fel kell készülni arra, hogy a költségvetéssel kapcsolatban átmeneti törvényt kell esetleg hoznia az év első hónapjaira, s a végleges törvény csak ezután születhet meg. Az adótörvény javaslatokról szólva kifejtették: az SZDSZ javasolja majd a személyi jövedelemadó adótáblájának korrigálását az alacsony és a közepes jövedelműek adójának csökkentésére. Ugyancsak indítványozzák a kisebb vállalkozások nyereségadójának csökkentését. (folyt.köv.)
1990. november 27., kedd 17:55
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Délutáni összefoglaló (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Rámutattak arra is: az SZDSZ valamennyi javaslatát úgy alakította ki, hogy az ne növelje a költségvetés egyébként is túlzott mértékű hiányát.
Kedden 17.45 órakor a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvény módosításának általános vitája tartott. Nem tudni még, hogy kedden hozzákezdenek-e az adótörvények módosításának megtárgyalásához. (MTI)
1990. november 27., kedd 17:55
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|