![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Tanácskozás a termelőszövetkezetek helyzetéről, jövőjéről
|
![](../img/spacer.gif)
1990. október 31., szerda - A termelői kör az elmúlt hónapokban alapvető kérdéseire nem kapott megfelelő választ, és immár a gazdálkodás mindennapjaiban éreztetik hatásukat a feszítő gondok. A döntések meghozatalánál nem lehet eltekinteni a szakmai vélemények fogadásától, enélkül válsághelyzet alakulhat ki, amelyben igazán jó határozatok nem is születhetnek - mondta Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke az Országos Tanácsnak szerdán, a Kertészeti Egyetemen tartott ülésén.
A testület a szövetkezetek belső átalakulásának kérdéseit elemezte, különös tekintettel az oszthatatlan tulajdonformára és a termőföld privatizációjára. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke utalt arra, hogy a termelőszövetkezeteket leginkább foglalkoztató kérdéseket egymás után három országos tanácskozáson elemzik majd.
Sárossy László földművelésügyi minisztériumi államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban a politika és a jog összeütközése következett be, és ez a konfliktushelyzet súlyos tehertétel az agrártermelők számára, annál is inkább, mert ez a terület a politikai csatározásnak immár kiemelt színhelye lett. A legkülönbözőbb elképzelések árasztották el az országot, bizonytalanságot keltve a termelői körben. Az államtitkár kifejtette: a mezőgazdaságnak továbbra is meghatározó szerepet kell kapnia az ország gazdasági életében, éspedig megfelelő költségvetési háttérrel, hiszen enélkül a magyar agrártermékek az agyontámogatott nyugati árukkal szemben nem lehetnek versenyképesek. A tsz-ek átformálásának alapelveként kiemelte: a termelés meghatározó módon a magántulajdonon alapuljon, e nélkül a szemlélet nélkül igazán racionális gazdálkodás nem képzelhető el. (MTI)
1990. október 31., szerda 12:26
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Tanácskozás a termelőszövetkezetek helyzetéről, jövőjéről (1.
rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. október 31., szerda - A termelői kör az elmúlt
hónapokban alapvető kérdéseire nem kapott megfelelő választ, és
immár a gazdálkodás mindennapjaiban éreztetik hatásukat a feszítő
gondok. A döntések meghozatalánál nem lehet eltekinteni a szakmai
vélemények fogadásától, enélkül válsághelyzet alakulhat ki, amelyben
igazán jó határozatok nem is születhetnek - mondta Nagy Tamás, a
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke
az Országos Tanácsnak szerdán, a Kertészeti Egyetemen tartott
ülésén.
A testület a szövetkezetek belső átalakulásának kérdéseit elemezte, különös tekintettel az oszthatatlan tulajdonformára és a termőföld privatizációjára. A MOSZ elnöke utalt arra, hogy a termelőszövetkezeteket leginkább foglalkoztató kérdéseket egymás után három országos tanácskozáson elemzik majd.
Sárossy László földművelésügyi minisztériumi államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban a politika és a jog összeütközése következett be, és ez a konfliktushelyzet súlyos tehertétel az agrártermelők számára, annál is inkább, mert ez a terület a politikai csatározásnak immár kiemelt színhelye lett. A legkülönbözőbb elképzelések árasztották el az országot, bizonytalanságot keltve a termelői körben. Az államtitkár kifejtette: a mezőgazdaságnak továbbra is meghatározó szerepet kell kapnia az ország gazdasági életében, éspedig megfelelő költségvetési háttérrel, hiszen enélkül a magyar agrártermékek az agyontámogatott nyugati árukkal szemben nem lehetnek versenyképesek.
Az államtitkár cáfolta azt a híresztelést, miszerint az Antall-kormány - cserében a majdani közös piaci tagságért - valamiféle paktumot kötött volna arra vonatkozóan, hogy tudatosan igyekeznek visszafogni a magyar agrárexportot. Ilyen paktum nincs - állította Sárossy László -, ilyen feltételeket sohasem támasztott a Közös Piac. A magyar agrárexportra szükség is van; az idén 1,7 milliárd dollár nettó árbevételre számítanak ebből, és ezt az eredményt más ágazat nem tudja átvállalni.
Az agrártermelés hatékonyabbá tételéhez gyökeres átalakítás szükséges. A piacgazdálkodás bevezetése illuzórikus lenne akkor, ha az egyik oldalon csak tervezik azt, míg a végrehajtáshoz nem sikerül megnyerni az érintetteket, akár csak ,,természetes tartózkodásuk,, miatt. Konszenzusra van szükség - hangoztatta. (folyt.köv.)
1990. október 31., szerda 15:01
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Tanácskozás a termelőszövetkezetek helyzetéről, jövőjéről (2.
rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Közölte: a kormány újra fogja sorolni az előterjesztett törvényjavaslatokat. Egyfajta sürgősségi sorrendet állapítanak meg, amelyben várhatóan elsőbbséget kap a mezőgazdaságot érintő törvények vitája, kialakítása. Arra van szükség továbbá, hogy a földtulajdonról szólót, illetve a szövetkezeti törvényt ne elkülönítve tárgyalják. Az elkülönítésük ugyanis a mezőgazdaság számára, éppen a szövetkezeti gazdálkodás jelentős súlya miatt is, hátrányos lenne.
A tsz-ek átformálásának alapelveként kiemelte: a termelés meghatározó módon a magántulajdonon alapuljon, e nélkül a szemlélet nélkül igazán racionális gazdálkodás nem képzelhető el. A járható út a szövetkezeti vagyon teljes nevesítése, a tulajdonokhoz való szerves kötése, a szövetkezeti önkormányzat tevékeny részvételével. Valamiféle kötelező forma nincsen ennek lebonyolítására. Fontos, hogy úgynevezett üzleti vagyonértékelést végezzenek, a könyv szerinti értékelés ugyanis nem lehet igazi alap. Lévén hogy a szövetkezeti vagyonnak vannak olyan részei, amelyek igen hatékonyan, mások pedig erős ráfizetéssel működnek. Emiatt is a vagyon nevesítésénél - érhető okokból - az érintettek a jól működő egységekre fognak ,,licitálni,,, a szövetkezeti vagyon visszamaradó ,,csődtömege,, pedig ottmaradna a későn ocsúdók nyakán.
A földtulajdon kérdésében - mint az államtitkár arról tájékoztatott - folyik a koalíciós pártok konzultációja. Véleménye szerint ebben a kérdésben a parlament valamennyi pártjának a véleményét ki kell kérni, és erre van szükség a mezőgazdaságból élők teljes körénél is. Meg kell előzni egy kényszerhelyzet kialakulását; a földtulajdon rendezésének kérdése nyugodt munkastílust igényel, mindenféle külső ráhatás nélkül. Egyeztetett és közös koncepcióra van szükség. Ennek kialakításánál az FM számít a MOSZ tevékeny részvételére.
Az ülésen ezután a szövetkezetekről szóló törvény részletes tematikáját tárgyalták meg dr. Szép Györgynek, a Szövetkezeti Kodifikációs Bizottság vezetőjének és dr. Zsohár Andrásnak, a MOSZ titkárának előterjesztésében. A vitában részt vevők számos észrevételt fűztek a törvénytervezethez. (MTI)
1990. október 31., szerda 15:08
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|