|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Dinescu Marosvásárhelyről és a romániai helyzetről (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. április 5. csütörtök (MTI-tud.) - A korábbi
romániai rendszer volt üldözöttje, Mircea Dinescu költő, a Román
Írószövetség elnöke, aki a bukaresti rádióban annak idején
bejelentette Nicolae Ceausescu bukását, mélységes aggodalmát fejezte
ki hazája jövője miatt. A Die Welt című napilap csütörtöki számában
megjelent nyilatkozatában kifejtette, hogy ,,a forradalom után
újjászületett hagyományos pártok nem egészen képviseletiek, és
nincsenek olyan személyiségek sem, akik komolyan képviselhetnék
őket,,.
A nemzeti egységfront kezdetben nagy rokonszenvnek örvendett, ám amióta párttá nyilvánította magát, megváltozott a helyzet - mondta. ,,Szerintem az lenne az eszményi, ha létrejönne egy nagykoalició, hiszen torkig vagyunk az egypárti kormányzással.,, - jelentette ki. Mircea Dinescu országa egyik alapvető problémájának nevezte, hogy ,,a gyenge politikusok túlságosan engednek a lakosság befolyásának,,. ,,Itt van például, ami Marosvásárhelyen néhány hete történt: a véres zavargások románok és a magyar kisebbség tagjai között. Egy ilyen tragédia láttán a földkerekség minden civilizált országában összehívták volna a parlamentet. Nálunk azonban elhalasztották a törvényhozás ülését, mivelhogy - imigyen az indoklás - előbb ki akarják vizsgálni a történteteket,, - nyilatkozta, a politikai gyermetegség jelének minősítve az eljárást.
Arra a kérdésre, vajon a nacionalizmust és sovinizmust tekinti-e a demokráciára leselkedő legnagyobb veszélynek, a költő kijelentette: - ,,Mindazzal a jóval együtt, amit a forradalom a felszínre sodort, a rossz is napvilágra került. Én azt hittem, hogy a lakosság minden nacionalista irányzatra ellenérzéssel fog válaszolni, de nem így történik,,. (folyt.)
1990. április 5., csütörtök 15:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Dinescu Marosvásárhelyről és a romániai helyzetről (2.rész)
|
A Die Welt csütörtöki számában első oldalon közli a romániai görög katolikus egyház képviselőivel készített interjúját is, amelyben az egyházatyák súlyos szemrehányással illették a bukaresti politikai vezetést: - ,,A szabadság csak papíron van meg, a Ceausescu-rendszer terrorját az ortodox egyház szellemi terrorja váltotta fel. Híveinket fenyegetik, üldözik, a nemzet árulóinak bélyegzik. Elhallgatják, hogy az ortodox egyház együttműködött a Ceausescu-rezsimmel, miközben a mi papjaink börtönben ültek.,,
A Stuttgarter Zeitung szintén csütörtökön megjelentett romániai riportjában, amelyet nyugatnémet és svájci tudósítók csoportja készített, megsemmisítő erkölcsi ítéletet mond azokról a Marosvásárhely környéki román ortodox papokról, akiknek a marosvásárhelyi zavargások után szavuk sem volt az erőszakos cselekményekről, és még csak meg sem kísérelték istenfélő jámborságra inteni az embereket. A lap szerint ezek a papok a magyarokra hárították a felelősséget. Egyikük, egy öreg ortodox érsek azt akarta elhitetni vendégeivel, hogy azért nem volt ,,kellőképpen tájékozódva az eseményekről, mert az újságok semmit nem is jelentettek,,.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának legutóbbi genfi ülése kapcsán élesen bírálja Emilio Castrót, a tanács főtitkárát, amiért a központi bizottság nemcsak tavaly júliusban Moszkvában megtartott ülésén - a megfélemlített román egyházak képviselőinek hatására - ellenezte egy olyan nyilatkozat kiadását, amely elítélte volna a Nicolae Ceausescu rendszerét, hanem amiért most is megakadályozta, hogy a világtanács beismerje a korábbiakkal kapcsolatos vétkességét. Igaz, a központi bizottság megszégyenítőnek bélyegzett és elutasított egy olyan állásfoglalást, amely igazolni igyekezett a tanács tavalyi hallgatását. (folyt.)
1990. április 5., csütörtök 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Dinescu Marosvásárhelyről és a romániai helyzetről (3.rész)
|
A tekintélyes újság tudósításában részletesen ismerteti Tőkés László püspök állásfoglalását, amelyben az erdélyi magyar pap szorgalmazta: a tanács nyilatkozatban kövesse meg a romániai keresztényeket, amiért nem támogatta őket kellőképpen. A református püspök a Ceausescu-rendszer kollaboránsainak minősítette országa több egyházi méltóságát, és megállapította, hogy ,,a diktátor ugyan halott, de szelleme tovább él,,. ,,A román zsarnok korábban megbukott volna, ha a nemzetközi egyházi szervezetek a tiltakozásnak olyan hullámát indították volna el, mint Dél-Afrika esetében,, - vélekedett.
Mind az Egyházak Világtanácsa, mind a Református Világszövetség a történelem hátsó udvarába száműzte huszonhárom millió román sorsát - idézte a lap Tőkés Lászlót.
A világtanács központi bizottságának százötven tagja mégis csak arra tudta rászánni magát, hogy sajnálkozását fejezte ki a tavalyi moszkvai tanácskozáson tanúsított magatartás miatt. +++
1990. április 5., csütörtök 15:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|