![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlési vizsgálóbizottság Tengizről (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. március 8., csütörtök - Nagy érdeklődéssel várt témát
tűzött napirendjére csütörtökön az Országgyűlés szociális és
egészségügyi bizottsága: a testület meghallgatta a Tengizben járt
parlamenti vizsgálóbizottság jelentését a helyszínen szerzett
tapasztalatokról.
A jelentés megállapításait összefoglalva a vizsgálóbizottság vezetője, dr. Papp Elemér képviselő, Zala megyei főorvos elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a testületet a Mai Nap című napilapban megjelent cikksorozat nyomán hívták életre. Mint emlékezetes, a lap rendkívül komor képet festett a kazahsztánbeli Tengizben folyó nagyberuházás dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről. Ehhez képest - mondhatni - kellemesen csalódtak a helyszínre érkező bizottsági tagok, akiknek sorában a járványügy, a sugárbiológia, a munkavédelem és a polgári védelem szakemberei egyaránt képviseltették magukat. Ugyanakkor Papp Elemér hangsúlyozta azt is, hogy a bizottság az élet- és munkakörülmények mai állapotát elemezte, ami a beruházás 1986-os indításának mostoha körülményeihez képest jelentősen javult.
A járványügyi helyzetet elemezve a bizottság megállapította, hogy a kazah lakosság rendkívül rossz életkörülményei, higiénés viszonyai miatt a területen előfordulnak ugyan olyan súlyos fertőzőbetegségek, mint a tifusz, a tetanusz és a kolera, az ott dolgozó magyarok azonban védőoltást kapnak e fertőzések ellen. (Dr. Morava Endre, a Baranya megyei Köjál főigazgatója a maga részéről ehhez hozzáfűzte: a kolera elleni védőoltás szinte csak ,,közérzetjavító,, jelentőségű, hiszen veszély esetén gyógyszeres megelőzés is elegendő lenne.) Tengizben ugyancsak nem észleltek mérgeskígyó-marást - amiről egyébként igen sok szó esett az ominózus cikksorozatban. Ennek ellenére a helyszínen rendelkezésre áll kígyóméreg- és pókmarás elleni szérum.
Az adatok visszamenőleges átvizsgálása azt tanúsítja, hogy keresőképtelenséggel járó hasmenéses betegségek 1986 nyarán nagy gyakoriságggal és járványos jelleggel fordultak elő; feltételezhetően a tengizi telep akkori kezdetleges kiépítettsége miatt. 1987-től azonban jelentős hasmenésjárvány nem volt. A hasmenéses megbetegedések gyakorisága jelenleg elfogadhatóan alacsony szintű. Sem a közétkeztetés, sem a vezetékes ivóvíz nem okozott hasmenésjárványt. A közelmúltban elvégezték a tengizi dolgozók TBC-szűrését is. Harminc embert küldtek haza a betegség gyanújával, s közülük 3 bizonyult betegnek. (folyt.köv.)
1990. március 8., csütörtök 15:52
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Országgyűlési vizsgálóbizottság Tengizről (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Ami a munkások elhelyezési körülményeit illeti, a bizottság jelentése megállapítja: a magyar település kiépítettsége magas színvonalú, városias jellegű. A körülmények magas szinten biztosítják a munkások testi jólétéhez szükséges szolgáltatásokat. Így például a lakóhelyiségek - bár nem túlságosan tágasak - jól fűtöttek, berendezésük kulturált. Minden lakószobában klímaberendezés van felszerelve, ami nyáron megfelelő hűtést biztosít. A telep vízellátására távvezetéken volgai nyersvíz érkezik, s azt a tábor saját, minden igényt kielégítő víztisztítóműve tisztítja és fertőtleníti. A vízminőséget rendszeresen ellenőrzi a tisztítómű saját laboratóriuma és időszakosan a szovjet KÖJÁL. A vizsgálóbizottság úgy találta, hogy a a település vize jó minőségű.
A munkások élelmezését áttekintve a vizsgálat megállapította, hogy az élelmiszerek tárolását saját hűtőház biztosítja, bőséges mélyhűtő-kapacitással. A tárolást a higiénés előírásoknak megfelelően végzik. A konyha műszaki felszereltsége, a technikai fegyelem jó. Az étrend, az elmúlt időszak étlapjairól ítélve, változatos, bár - mint a parlamenti bizottság ülésén elhangzott - túlságosan sok koleszterint tartalmaz.
A jelentés következő fejezete a munkaegészségügy. Ezzel kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy a dolgozók munkája igen megterhelő a nehéz klimatikus viszonyok és a hazainál hosszabb munkaidő következtében. Télen mintegy 9 órát dolgoznak a munkások; jobbára belső téren. Nyáron viszont 12 órát is dolgoznak a rekkenő hőségben. Ennek fejében - mint egy képviselői kérdésre válaszként elhangzott - az átlagkereset évente nettó 450 ezer forint körül alakul, s a munkásoknak napi 26 rubel is jár, amiből 13 rubelt vonnak le az ellátásért.
A cikksorozatban éles támadások érték a tengizi magyar egészségügyi szolgálatot is. Az újságban leírtakkal szemben a vizsgálóbizottság arra a megállapításra jutott, hogy a kinti egészségügyi ellátás megfelel a hivatalos ,,üzemegészségügyi rendelés,, minősítésének, bár felszereltségénél, higiénés körülményeinél és az ott dolgozók képzettségénél fogva magasabb ellátási szintet is biztosítani tud. A rendelés folyamatos, szabályszerűen történik, és alkalmazkodik a munkarendhez. A gyógyszerellátás kifogástalan. (folyt.köv.)
1990. március 8., csütörtök 16:11
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Országgyűlési vizsgálóbizottság Tengizről (3.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A helyszínen járt sugárbiológusok és polgári védelmi szakemberek az eddig elvégzett mérések alapján megállapították, hogy a tengizi környezet jellemző talajaiban a gamma sugárzó radioaktív izotópok koncentrációja és az ebből eredő dózisteljesítmény nem haladja meg a világátlagot, sőt annál alacsonyabb. Ugyanakkor a térség radon aktivitáskoncentrációjának mértékére csak további mérések adhatnak érdemi választ.
A gázvédelemmel kapcsolatos vizsgálódásokat összefoglalva a jelentés leszögezi: jelenleg sem a termelőmezőben, sem a magyar dolgozók által használt területeken nem áll fenn kénhidrogén veszély; kénhidrogén még mérhető mennyiségben sem fordul elő. Egy esetleges gázkitörés esetén sem érheti el a magyar települést mérgezést okozó koncentrációjú gázfelhő. Arra az esetre azonban, ha mégis vészhelyzet alakulna ki, megfelelő kimenekítési tervek állnak rendelkezé sre.
A vizsgálóbizottság értékelése szerint a legnagyobb próbatétel elé az állítja a tengizi magyarokat, hogy hazájuktól, családjuktól elszakítva kell hosszú hónapokig dolgozniuk. Az elzártság érzését csak részben enyhíti, hogy Budapestről naponta telexen hírösszefoglalót kapnak.
A bizottság tagjai körében nagy visszatetszést keltett a tengizben dolgozók szerződésének 7/d pontja, amelyet úgy minősítettek, hogy a modern rabszolgatartás csíráit hordozza magában. Eszerint ugyanis bárkit indoklás nélkül hazaküldhetnek a kinti vezetők. A fővállalkozó Vegyépszer vezetői ezt az igen szigorú rendelkezést a fegyelem fenntartásával indokolják. A bizottság viszont indokolatlannak tart ilyen szigort.
A vizsgálóbizottság jelentésével az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága egyhangúlag egyetértett. Egyben tudomásul vette azt is, hogy a Tengizben végzett helyszíni vizsgálatot Magyarországon újabb ellenőrzések követik majd, mivel többen is jelentkeztek azzal a panasszal, hogy különféle betegségeket szedtek össze Tengizben. Az ő állapotukat már Magyarországon vizsgálják meg. (MTI)
1990. március 8., csütörtök 16:14
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|