![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Csehszlovákia - Havel Ostraván (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. január 3. szerda (MTI-TUD) - A csehszlovák
nehézipar egyik fellegvárába, az ostravai bányavidékre látogatott el
szerdán Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök. Ostraván és
környékén már hetek óta igen feszült a helyzet, az emberek
nyugtalankodnak amiatt, hogy a gazdaságtalan bányák és nehézipari
üzemek termelésének a csökkentésével, az ipari szerkezetváltással
elvesztik munkahelyüket. A feszültséget növelik a súlyos
környezetvédelmi gondok is és e térségben próbált meg a legtovább
ellenállni a változásoknak a régi rendszer helyi vezetése.
Václav Havel és a kíséretében levő Valtr Komarek miniszterelnök-helyettes, valamint Petr Miller munka- és szociálisügyi miniszter a Staric bánya dolgozóit, majd pedig a szerdán este Ostrava főterén tartott hatalmas tömeggyűlés résztvevőit arról igyekezett biztosítani, hogy messzemenően figyelemmel lesznek a szociális szempontokra, amikor végrehajtják a szükséges szerkezeti átalakítást és termeléscsökkentést. Václav Havel a bányászokkal találkozva azt hangoztatta, nem kell félniük a bányák bezárásától, az országnak szüksége van a szénre, de a jövőben bizonyos változásokkal számolni kell.
Valtr Komarek miniszterelnök-helyettes az ostravai nagygyűlésen mondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy elengedhetetlenül szükség van az ország iparának a modernizálására, a strukturális átalakításra és ez érinti az ostravai bánya- és iparvidéket is. Egyebek között kifejtette, hogy az olyan modern ágazatokat kell fejleszteni, mint a korszerű vegyipar, a precíziós gépgyártás, illetve a szolgáltatások, az idegenforgalom. Elmondotta, most készítik elő a reformintézkedések csomagtervét és arra figyelmeztetett, elkerülhetetlenek a népszerűtlen intézkedések is. Utalt arra, hogy a gazdaság megújításában fontos szerepet szánnak a kis- és középvállalatoknak, a magánvállalkozásnak, decentralizálni kívánják a gazdaságirányítást és meg akarják törni a nagyvállalatok monopolhelyzetét.
Petr Miller munka- és szociálisügyi miniszter az ostravai nagygyűlésen bejelentette, hogy azoknak a bányászoknak, akiket más munkakörbe helyeznek át, megfelelő különleges pótlékot fizetnek, az erről szóló törvény január elsején lépett életbe. (folyt.)
1990. január 3., szerda 20:04
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Csehszlovákia - Havel Ostraván (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az ostravai bányavidéken egyébként igen gazdaságtalan körülmények között, nagy állami dotációval évi huszonkétmillió tonna szenet bányásznak ki, a tervek szerint fokozatosan, öt év alatt egytizeddel csökkentenék a termelést. Ez azt jelenti, hogy 1995-ig valószinűleg több mint hétezer bányász munkája válik feleslegessé. A távlatokat tekintve 1995-től 2000-ig további, több mint ötezer bányászt akarnak elbocsájtani. Az ostravai ércbányákban a termeléscsökkentés következtében mintegy kétezerötszaz bányász válik fölöslegessé az elkövetkező években. +++
1990. január 3., szerda 20:07
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|