 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Hazánk érdekelt az európai biztonsági övezet megteremtésében
|
------------------------------------------------------------
München, 1990. június 18. (SZER, Magyar híradó) - A nap másik
fontos politikai eseménye Antall József kormányfő és Vranitzky
osztrák kancellár találkozója. Antall szinte közvetlenül a
tárgyalások befejeztével már indul is tovább Nyugat-Németországba,
majd Franciaországba - az európai integráció felé ugyanis elsősorban
ezen a két országon keresztül vezet az út.
A várakozások szerint az NSZK-ban sikeres tárgyalásokkal
számolhat Antall József, hiszen alig akad ország, amely olyan
egyértelműen állt ki a német egység mellett, mint Magyarország.
Várható tehát, hogy a magyar elképzelések, amelyek megvalósításához
nyugatnémet segítségre volna szükség - meghallgatásra találnak majd
Bonnban, illetve azokban a tartományi fővárosokban, ahol Antall
József a helyi politikai és gazdasági vezetőkkel találkozik. Kohl
kancellár egyébként ezt már korábban megígérte Antall Józsefnek,
akkor, amikor a frissiben beiktatott miniszterelnök Nyugat-Berlinben
járt a német katolikusok találkozóján.
És ami talán legalább ennyire fontos: a kancellár azt is
kijelentette: reálisnak látja, hogy Magyarország még ebben az
évtizedben teljesjogú tagja legyen az Európai Közösségnek. Márpedig
nem kétséges, hogy az egyesített Németország szava döntő lesz az
EGK-ban, akárcsak Franciaországé.
Nem mellékes tehát, hogy az NSZK után Párizsba utazik a magyar
kormányfő. Itt Mitterrand köztársasági elnökkel, Rocard
miniszterelnökkel és Dumas külügyminiszterrel találkozik.
Francia kapcsolatainkat idáig, hangoztatják a budapesti
Külügyminisztériumban, át- meg átszőtte az ideológia. Ennek az
állapotnak véget kell vetni, hogy a két ország között megindulhasson
a valóságos lehetőséget tükröző gazdasági együttműködés. Talán azt
is sikerül elérni, hogy végre történjék valami haladás a
vízumkényszer feloldásának nyögvenyelős kérdésében - remélik
Budapesten. (folyt.)
1990. június 18., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- hazánk érdekelt... - 1. folyt.
|
Sok remény fűződött a moszkvai úthoz is, talán túl sok is.
Magyarország nem fordított látványosan hátat a Varsói Szerződésnek -
de hát ezt egyetlen komolyan vehető politikai erő sem szorgalmazta.
Egy ekkora horderejű kérdésben még akkor sem lehet huszárosan
dönteni, ha katonai szervezetről van szó. Különösen most nem, amikor
a szervezet éppen azon szorgoskodik, hogy - ha szabad ennyire
leegyszerűsíteni a problémákat - kiváljon önmagából. Annyit
mindenesetre leszögezett a magyar küldöttség, hogy az ország a
Varsói Szerződésen kívül képzeli el jövőjét. Ennyit az új magyar
kormány jövőjéről és múltjáról.
A jelenről, a mai tárgyalásokról soproni tudósítónk,
Szentkirályi Zsolt számol be:
- Ma délelőtt 10 órakor Sopronban, az ország nyugati kapujában
találkozott az osztrák és a magyar kormány feje, Franz Vranitzky
kancellár és Antall József miniszterelnök.
A tanácskozást az elmúlt hetekben több miniszteri szintű
megbeszélés készített elő - ugyancsak ebben a régióban: Nagycenken,
illetve a Fertő-tó partján. Antall József mint ellenzéki politikus
is találkozott már Franz Vranitzkyval.
A délre hirdetett nemzetközi sajtótájékoztató jó félórás
csúszása és a várakozás közben kiszivárgott hírek sejteni engedték,
hogy mindkét politikus teli poggyásszal érkezett a találkozóra.
Antall József elmondotta, hogy a szó szerint négyszemközti -
hisz miniszterelnökünk kíválóan beszél németül - megbeszélésen
megtárgyaltak egy sor külpolitikai kérdést. Tájékoztatta Vranitzky
urat moszkvai tanácskozásának eredményeiről, a magyar belpolitikai
fejleményekről, a kormány helyzetéről, a parlamenti erőviszonyokról
- ezen belül kiemelten a pártok viszonyáról -, a köztársaságelnök
választásának módjára vonatkozó népszavazási kezdeményezésről.
(folyt.)
1990. június 18., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Hazánk érdekelt...- 2. folyt.
|
A szakértőkkel, államtitkárokkal kibővített plenáris ülésen
megtárgyalták Magyarországnak az európai integrációban való
részvételét, különös tekintettel az EFTA múlt heti
szándéknyilatkozatára.
Vrantitzky kancellár úr, aki bevezetőjében a találkozó
létrejötte feletti örömének adott hangot, hangsúlyozva az
osztrák-magyar kapcsolatok fontosságát és kedvező távlatát -
elmondta, hogy Ausztria mint EFTA-tag támogatja Magyarországot a
most kialakítandó asszimetrikus kacsolatban, melynek keretében az
EFTA akceptálja az egyelőre Magyarországnak kedvezőbb
szabadkereskedelmi kapcsolatokat.
Antall József az európai integrációval kapcsolatosan beszélt még
a Közös Piachoz való csatlakozásról. Erre az elképzelések szerint
1995 után, vagy az évtized végén kerülhet sor. Magyarország e
tekintetben is egyeztetni kívánja a szükséges lépéseket Ausztriával,
és a közös piaci elképzelésekről 1992 után lehetne konkrétabban
tárgyalni.
Szó esett a kormányfői találkozón Magyarország Varsói
Szerződéssel kapcsolatos álláspontjáról is. Antall József egy
kérdésre válaszolva - mely az egyesült Németország katonai
státuszára, illetve a bécsi európai biztonsági övezetre szóló
tárgyalásokra vonatkozott - megerősítette, hogy Magyarország
továbbra is érdekelt az európai biztonsági övezet megteremtésében.
Ehhez azonban - mint azt Bush elnök hozzá írott levele is
hangsúlyozta - a NATO-doktrína átértékelésére, fölülvizsgálatára is
szükség lesz. (folyt.)
1990. június 18., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Hazánk érdekelt... - 1. folyt.
|
Sok remény fűződött a moszkvai úthoz is, talán túl sok is.
Magyarország nem fordított látványosan hátat a Varsói Szerződésnek -
de hát ezt egyetlen komolyan vehető politikai erő sem szorgalmazta.
Egy ekkora horderejű kérdésben még akkor sem lehet huszárosan
dönteni, ha katonai szervezetről van szó. Különösen most nem, amikor
a szervezet éppen azon szorgoskodik, hogy - ha szabad ennyire
leegyszerűsíteni a problémákat - kiváljon önmagából. Annyit
mindenesetre leszögezett a magyar küldöttség, hogy az ország a
Varsói Szerződésen kívül képzeli el jövőjét. Ennyit az új magyar
kormány jövőjéről és múltjáról.
A jelenről, a mai tárgyalásokról soproni tudósítónk,
Szentkirályi Zsolt számol be:
- Ma délelőtt 10 órakor Sopronban, az ország nyugati kapujában
találkozott az osztrák és a magyar kormány feje, Franz Vranitzky
kancellár és Antall József miniszterelnök.
A tanácskozást az elmúlt hetekben több miniszteri szintű
megbeszélés készített elő - ugyancsak ebben a régióban: Nagycenken,
illetve a Fertő-tó partján. Antall József mint ellenzéki politikus
is találkozott már Franz Vranitzkyval.
A délre hirdetett nemzetközi sajtótájékoztató jó félórás
csúszása és a várakozás közben kiszivárgott hírek sejteni engedték,
hogy mindkét politikus teli poggyásszal érkezett a találkozóra.
Antall József elmondotta, hogy a szó szerint négyszemközti -
hisz miniszterelnökünk kíválóan beszél németül - megbeszélésen
megtárgyaltak egy sor külpolitikai kérdést. Tájékoztatta Vranitzky
urat moszkvai tanácskozásának eredményeiről, a magyar belpolitikai
fejleményekről, a kormány helyzetéről, a parlamenti erőviszonyokról
- ezen belül kiemelten a pártok viszonyáról -, a köztársaság elnök-
választásának módjára vonatkozó népszavazási kezdeményezésről.
(folyt.)
1990. június 18., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Hazánk érdekelt...- 2. folyt.
|
A szakértőkkel, államtitkárokkal kibővített plenáris ülésen
megtárgyalták Magyarországnak az európai integrációban való
részvételét, különös tekintettel az EFTA múlt heti
szándéknyilatkozatára.
Vrantitzky kancellár úr, aki bevezetőjében a találkozó
létrejötte feletti örömének adott hangot, hangsúlyozva az
osztrák-magyar kapcsolatok fontosságát és kedvező távlatát -
elmondta, hogy Ausztria mint EFTA-tag támogatja Magyarországot a
most kialakítandó asszimetrikus kacsolatban, melynek keretében az
EFTA akceptálja az egyelőre Magyarországnak kedvezőbb
szabadkereskedelmi kapcsolatokat.
Antall József az európai integrációval kapcsolatosan beszélt még
a Közös Piachoz való csatlakozásról. Erre az elképzelések szerint
1995 után, vagy az évtized végén kerülhet sor. Magyarország e
tekintetben is egyeztetni kívánja a szükséges lépéseket Ausztriával,
és a közös piaci elképzelésekről 1992 után lehetne konkrétabban
tárgyalni.
Szó esett a kormányfői találkozón Magyarország Varsói
Szerződéssel kapcsolatos álláspontjáról is. Antall József egy
kérdésre válaszolva - mely az egyesült Németország katonai
státuszára, illetve a bécsi európai biztonsági övezetre szóló
tárgyalásokra vonatkozott - megerősítette, hogy Magyarország
továbbra is érdekelt az európai biztonsági övezet megteremtésében.
Ehhez azonban - mint azt Bush elnök hozzá írott levele is
hangsúlyozta - a NATO-doktrína átértékelésére, fölülvizsgálatára is
szükség lesz. (folyt.)
1990. június 18., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Hazánk érdekelt... - 3. folyt.
|
A továbbiakban Antall miniszterelnök úr elmondta, hogy
tárgyaltak egy szűk körű, de magas rangú bizottság kiküldéséről,
mely az osztrák-magyar kapcsolatok gyors átvizsgálására, a teendők
összegzésére lenne hivatott. Szívesen együttműködünk - mondotta
Antall József - akár egy harmadik területen is, itt főként a
Szovjetunióra gondolok, vegyes vállalatok létesítésében
magyar-osztrák részvétellel.
A kétoldalú kapcsolatok terén szóba került a bős-nagymarosi vizi
erőmű kérdése. Vranitzky kancellár meghallgatta azokat az új magyar
elképzeléseket, melyet a mindkét félről jogosnak elismert, 3
milliárd schillingnyi követelés kiegyenlítésének módozataiban
ismertetett Antall József.
Hangsúlyosan került szóba az 1995-ös világkiállítás kérdése is.
Az új kormány megerősítette az expon való részvételi szándékát, és a
világkiállítás kormány-meghatalmazottjaként kinevezte Kádár Bélát, a
nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét.
Vranitzky kancellár úr szólt a jelenlegi határátkelők elégtelen
kapacitásáról - ezért a burgerlandi tartományi kormány hat átkelő
megnyitását tervezi. Antall Jázsef az ideális kishatár forgalmat is
figyelembe véve 30-40 új átkelő létesítésének szükségességéről
beszélt.
A kormányfők végezetül megállapodtak abban, hogy Budapesten
létrehoznak egy úgynevezett "Ausztria Házat", mely kulturális és
kereskedelemi képviseleti célokat fog szolgálni. +++
1990. június 18., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|