|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP utolsó kongresszusa
|
---------------------------- Köln, 1989. október 7. (DLF, Esti krónika) - Demokrácia, jogállam, szocializmus - ez a mottója az MSZMP Budapesten folyó utolsó pártkongresszusának. Ennek összehívása előtt gyakran hallattszottak olyan hangok, amelyek a túlságosan is heterogénné váló párt szétesésének lehetőségére utaltak. A Magyar Szocialista Munkáspárt, amely ma egyértelműen a szabad választások és a többpártrendszer mellett tette le voksát, már hosszabb ideje belvillongások, szócsaták színtere volt. Az álláspontok különbözősége a pártvezetésen belül is - vagy talán éppen ott - feszültségekhez, összeférhetetlenséghez vezetett. A párt még hivatalban lévő főtitkára, Grósz Károly már nem tudott lépést tartani azokkal az áramlatokkal, amelyek a Magyar Szocialista Munkáspártot, legalább is a párt vezetésének reformszárnyát alapjaiban megváltoztatták. Újraválasztása ezért rendkívül valószínűtlen. A főtitkár által megvont mérleg nem tudta meggyőzni az 1200 küldött többségét. Grósz szavai szinte hattyúdalként hangzottak. A küldöttek többségét többé-kevésbé spontán választotta meg a bázis. Többségük 30 és 50 év közötti és mindössze 7 százalékuk munkás. Már a részben szenvedélyes hangvételű vita is utalt arra, hogy egy újtipusú párt körvonalai rajzolódnak ki. Ez sokak számára fájdalmas felismerés volt, sokan viszont elengedhetetlennek tartják ezt a fejleményt. Nyers Rezső, a jelenlegi és minden valószínüség szerint új elnök programbeszédében egy éra befejezéséről szólt. A jövő építéséhez szolgáló kiindulópont csakis a magyar nép akarata lehet. Nyers Rezső szerint az új párt nem lehet kommunista, elsősorban azért nem, mert a dolgozó emberek érdekét szélesebb alapokon kell képviselni. (folyt.)
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP utolsó kongresszusa - 1. folyt.
|
Pozsgay Imre államminiszter kijelentette, hogy a nézetkülönbségeket még ezen a kongresszuson kell tisztázni. Úgy vélte, hogy többoldali mozgalom közösen alkothatna kormányt. Németh Miklós miniszterelnök azt hiányolta, hogy a párt vezetése csak habozva alkalmazkodott a változásokhoz. Elmondotta, hogy az a párt, amely ezen a kognresszuson születik meg, szabad választásokon akarja kivívni a győzelmet. Úgy tünik, hogy a mintegy 1200 küldött tisztában van a döntései súlyával. Az ellenzéki pártok sikerei és aktív tevékenysége csak egy lehetőséget hagyott a kormánypárt számára: a menekülést előre. A küldöttek nagy többsége elfogadta a reformisták beterjesztését, amely szerint szakítani kell a múlttal és újtípusú pártot kell életre hívni. Formális szavazásra eddig még nem került sor. Az új párt alapításának ellenzői obstrukciókkal először megakadályozták ezt, de azután az 1200 küldött döntött. Az új párt, amely a Magyar Szocialista Párt nevet kapja, alapszabályában leszögezi, hogy minden olyan erővel elfogadja az együttműködést, amely hajlandó a közös erőfeszítésekre, hogy kivezessék az országot a súlyos politikai és gazdasági válságból. Ha a kisérlet sikerül - márpedig a geopolitikai körülmények nem feltétlenül kedvezőek -, akkor Magyarország lenne az első olyan állam, amelynek lakossága, illetve az ország válsága arra kényszerítené a kommunista pártot, hogy alapvető változásokra szánja el magát. +++
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|