|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP Elnökség napirendjén a népszavazás tapasztalatai - Sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. november 29., szerda - A népszavazás tanulságainak, valamint a kialakult politikai helyzetből adódó feladatoknak a megvitatása szerepelt az MSZP Elnöksége szerdai ülésének napirendjén. Az ülésről a késő délutáni órákban - a tanácskozás befejezése előtt - tájékoztatták a hazai és a külföldi sajtó munkatársait.
Rendhagyó módon kezdődött a sajtókonferencia: Kovács Jenő, az elnökség tagja bemutatta a párt újonnan létrehozott sajtószolgálatának vezetőjét, az elnökség szóvivőjét, Polgár Viktort, aki szolgálati közlemények felolvasásával kezdte meg tevékenységét. Bejelentette: a testület üdvözli, hogy a Csehszlovákiában az elmúlt napokban-hetekben elmozdulás történt a reformok és a demokrácia erősítésének irányába. Tájékoztatott arról, hogy Nyers Rezső pártelnök és Németh Miklós miniszterelnök Mihail Gorbacsov meghívására december 4-én rövid látogatást tesz Moszkvában. Részt vesznek azon a találkozón, amelyen az SZKP főtitkára tájékoztatást ad az amerikai elnökkel folytatott megbeszéléseiről. Szólt arról is, hogy az MSZP székházának aulája december 1-jén 16 és 21 óra között nyitva áll az érdeklődők előtt. A program szerint nyilvános pódiumbeszélgetést terveznek Vastagh Pállal, a párt vidéki titkárával, illetve Szandtner Ivánnal, az MSZP választási irodájának vezetőjével. A rendezvény ízelítő az új rendből, amelyet január 2-tól terveznek meghonosítani a Jászai Mari téren. A szóvivő tájékoztatójából kitűnt: Kilényi Géza alkotmánybíró - a törvényes szabályoknak megfelelően - a pártelnökhöz intézett levélben bejelentette, hogy kilép az MSZP-ből. Ezután Kovács Jenő az elnökségi ülésről beszámolva elmondta: a testület elfogadja, s tiszteletben tartja a népszavazás elveit. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapok során az MSZP következetesen érvelt amellett, hogy a köztársaság elnökét a népnek kell megválasztania. A népszavazáson erre leadott szavazatok száma megnyitotta az utat az alkotmánymódosítás előtt, ahhoz, hogy az alaptörvény változtatásával a jövőben a köztársasági elnököt általános választásokon válasszák meg. Hozzátette: most már az SZDSZ is arra kényszerült, hogy az utolsó napokban 18O fokos fordulatot végrehajtva - elfogadja ezt a realitást. (folyt.köv.)
1989. november 29., szerda 19:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZP Elnökség napirendjén a népszavazás tapasztalatai - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
Az MSZP Elnöksége felhívja mindazokat, akik az első kérdésre nemmel szavaztak, s változatlanul azt kívánják, hogy az alkotmány módosításával lehetővé váljon a köztársasági elnök közvetlen választása: követeljék, sürgessék, hogy a Parlament tegye meg az ehhez szükséges lépéseket. A párt tagjai ezt a szándékot tudassák a parlamenti képviselőkkel. Kovács Jenő leszögezte: a népszavazás nyomán kialakult új helyzet szükségessé teszi mind a szocialista párton belüli, mind a különböző pártok képviselői közötti tanácskozást a politikai helyzetről. A párt sürgeti az országgyűlési választások mielőbbi kiírását; ezt követeli meg a belpolitikai helyzet, s a nemzetközi környezet is. Az elnökség szerint a szocialista párthoz tartozó képviselők parlamenti csoportjának rövid időn belül meg kell vitatnia a helyzetet. Kezdeményezi, hogy a parlamenti pártok és az Országgyűlésben nem képviselt nagyobb pártok, valamint a munkadók és a munkaválllók képviselői is folytassanak konzultációkat e kérdésről, s alakítsanak ki egy programot, amely biztosítja a kormányzás folytatásának politikai feltételeit, oldja a szociális feszültségeket. Az újságírók kérdései nyomán elhangzott, hogy az elnökség véleménye szerint a Parlament működőképességét a választások kiírása esetén is fenn lehet tartani; ez az Országgyűlés módosíthatja az alkotmányt, amennyiben azonban nem vállalkozna erre, akkor a javaslatot a következő törvényhozási ciklusra is fenntartják. Arra a kérdésre, miszerint vereségként vagy győzelemként értékeli-e az MPSZ a népszavazást, Kovács Jenő így reagált: a népszavazás az erről rendelkező magyar törvény előírásai betűjének és a legtöbb esetben szellemének megfelelően zajlott le. Ezért a szavazatok összeszámlálása utáni végleges eredmény dönti el: ki az, aki győztesnek, illetve a népszavazás vesztesének tekinthető. Hozzátette: a népszavazás kihatásai ma még nagyon nehezen ítélhetők meg, azonban lehetőség nyílik arra, hogy a köztársaság elnökét az eredeti szándék szerint a magyar nép általános választásokon válassza meg. (folyt.köv.)
1989. november 29., szerda 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZP Elnökség napirendjén a népszavazás tapasztalatai - Sajtótájékoztató (3. rész)
|
A kormány és a párt viszonyát firtató kérdésre az volt a válasz: az MSZP-hez tartozó képviselők a magyar törvényhozásban ugyan a legjelentősebb csoportot alkotják, de kisebbségben vannak. A kormánynak - amennyiben javaslatait, elgondolásait el kívánja fogadtatni a Parlamenttel, szélesebb bázisra kell támaszkodnia. Az elnökség álláspontja szerint e szélesebb bázis kereséséhez a párt parlamenti frakciójának is segítséget kell nyújtania. Nem szabad a kormányt magára hagynia, támogatnia kell a kompromisszumok kidolgozásában. A kormány tagjai közül - az elnökségi tag miniszterelnök, államminiszter és külügyminiszter mellett - Békesi László és Glatz Ferenc tagja az MSZP-nek. Kulcsár Kálmán bejelentette: semmilyen pártnak nem kíván a tagja lenni. Az elkövetkező parlamenti választások utáni helyzetre vonatkozóan Kovács Jenő elmondta: a koalícióra a reális erőviszonyok alapján nyílik lehetőség. Tapasztalatai szerint minden párt arra törekszik, hogy megméresse magát: mennyit ér, s azt követően dönt arról, kivel, milyen módon tudja elképzelni a közös kormányzást - vagy a közös ellenzékiséget. (MTI)
1989. november 29., szerda 19:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|