![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Fidesz Választmányának nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. november 7., kedd - A Fidesz októberben tartott II. kongresszusa megerősítette a szervezet eddig következetesen folytatott politikájának elvi alapjait a határokon túli magyarság kérdésében. A szervezet megalakulásától fogva azt vallotta, hogy a magyar kisebbség védelmét az emberi jogok általános eszméjének körében látja megfogalmazhatónak. A nemzeti, kulturális, vallási kisebbség kollektív jogát a fennmaradásra az Emberi Jogok Katalógusa szerves részének tekinti, s ezek nemzetközi dokumentumokban való rögzítését szükségesnek tartja. A kongresszus elismerte, hogy a nemzethez tartozás egyéni választás kérdése, s mindenki magyar, aki annak vallja magát. A határainkon kívül rekedt magyarok iránti kötelességünk a kisebbségben élők segítésén túl magában foglalja az onnan elmenekülők támogatását is. A menekülők és a maradók közötti erkölcsi különbségtétel értelmetlenné válik az Erdélyben elviselhetetlenségig fokozott politikai elnyomás és nemzeti diszkrimináció szomorú valóságában. A Fidesz úgy véli, hogy be kell fogadnunk a szülőföldjükről elűzötteket, s lelki, anyagi támogatással bátorítanunk azokat, akik másik alapvető emberi jogukat, az otthonmaradást gyakorolják. A végső megoldást csak egy demokratikus politikai rendszer hozhatja, de addig is enyhíthető a baj a szolidaritás hatalmi rendszereket és államhatárokat áttörő magatartásformáinak felmutatásával. Tetteinkkel igazolt kisebbségi politikánk e nyilatkozattal történő ismételt megerősítését egy, a Magyar Nemzetben nyilvánosságot kapott levélváltás teszi szükségessé. Szervezetünk egy tagja, Kakuk György júliusban egy nemzetközi konferencián Strasbourgban magánemberként olyan kijelentést tett, amely szerencsétlen megfogalmazása miatt úgy volt értelmezhető, mintha szembeállította volna a menekülőket az otthonmaradókkal. Kijelentésének nem szándékolt hatását és félreérthetőségét felismerve nyilvánosan elnézést kért, majd ezt személyesen és levél útján megismételte a konferencián résztvevő erdélyi menekült magyar fiataloknak is. Erre vonatkozó nyilatkozatát a konferencia résztvevői kedvezően fogadták, s a kérdést lezártnak tekintették. Nekünk sincs okunk arra, hogy másképp vélekedjünk. Épp ezért meglepetéssel tapasztaltuk az ügy felemlegetését a történtek után három hónappal, a Fidesz kongresszusával egyidőben. A számonkérő hang célt téveszt, ha az a fiatal demokraták magyar kisebbségekért végzett tevékenységére irányul. E tekintetben ugyanis nem kell szégyenkeznünk. A kisebbségben élő magyarság és a menekültek segítése mindig a Fidesz szívügyét képezte. (folyt. köv.)
1989. november 7., kedd 15:11
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Fidesz választmányának nyilatkozata (2. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
Példát adó cselekedetekben a Fidesz másfél éves története nem szűkölködik. Az elsők között emeltük fel szavunkat a falurombolás embertelen terve ellen, követeltük a kormánytól a menekültek státuszának rendezését, emlékeztünk Brassóra november 15-én (állva a gumibotok rohamát), könyvekkel, élelmiszerrel, gyógyszerrel segítettük az otthonmaradókat. A múlt heti virrasztást Románia követsége előtt Tőkés Lászlóért szintén a Fidesz szervezte... Tetteinket sosem a magunk mutogatásának vágya vezérelte, tettük amit a lelkiismeretünk diktált, felhasználva a szervezettségünkben rejlő erőt, jogfosztott embertársaink mind hatékonyabb támogatása érdekében. (OS)
1989. november 7., kedd 15:14
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|