|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Domokos Gézához
"Aggodalommal tölt el bennünket a romániai helyzet alakulása.
Hasonlóan más pártállású honfitársainkhoz, mi szocialisták is
lelkesen üdvözöltük a diktatúra bukását, a demokratizálás
elindulását és nagy reményeket fűztünk a romániai forradalomban
vérrel is megpecsételt magyar-román együttműködés igazi nemzetek
közötti megbékélést ígérő kibontakozásához.
Nagyon örültünk annak, hogy a forradalomban felszított
érzelmeket a romániai magyarság többsége nem hagyta elfajulni;
józanul igyekezett megtervezni a szebb jövőt, amelyben nem kívántok
teret hagyni semmilyen gyűlölködésnek. Mi, magyar szocialisták,
érdekeltek vagyunk a Romániában élő magyarság szabadságjogaiban, a
demokratikus szocializmus ottani újjászületésében. "
SZER, Magyar híradó:
Közvéleménykutatás
"Szegény ember
vízzel főz. Íme itt az újabb, de sajnos ismét egy szerény létszámú,
ezres mintájú közvéleménykutatás eredménye. Igaz: a Magyar Rádió
tegnapi adásában még ezt is sikerült homályosan, némi csúsztatással
közzétenni. A legfontosabb adatok: a választók 23,1 százaléka a
szabaddemokratákra, 21,5 százaléka a Magyar Demokrata Fórumra és
17,4 százaéka a kisgazdákra voksolna - hogy csak a legerősebb
pártokról beszéljünk. A felmérést Kasza László elemzi:
- Mint gyakran, most is legalább annyira érdekes hogy mi nem
szerepel a listán, mint az, ami rajta van. Így feltűnik, hogy
hiányzik a parlamentbe jutás esélyével rendelkező pártok sorából két
MSZMP-utódpárt: az Agrárszövetség és a Hazafias Választási Koalíció.
Ugyanígy nem történik említés a harmadik utat kereső Magyar
Néppártról.
"
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: Litvánia - visszhang (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. március 13. kedd (MTI-tud) - Az NSZK kormánya
egyelőre tartózkodik attól, hogy méltassa Litvánia függetlenségi
nyilatkozatát. Az is nyílt kérdés, hogy Bonn egyáltalán elismeri-e a
Litván Köztársaságot, s nagykövetet küld-e oda. Ez derül ki külügyi
szóvivők eddigi igen tartózkodó megnyilatkozásaiból.
Bonni sajtó- és politikai körökben felhívják a figyelmet arra: a tartózkodás - egyéb nemzetközi jogi problémákon kívül - nem utolsósorban azzal is összefügg, hogy Bonnban nem akarják megzavarni a német egységesülési folyamat elengedhetetlenül szükséges szovjet támogatásának kieszközlését.
Wolfgang Leonhard, az NSZK egyik vezető Szovjetunió-szakértője szerint a litván függetlenségi nyilatkozat kibocsátása egyáltalán nem a vég kezdete a Szovjetunió számára. A Stuttgarter Nachrichten című lap számára nyilatkozva a nemzetközi hírű professzor azonban úgy véli, hogy a teljes függetlenség kivívása aligha sikerülhet Litvániának az unióval való szoros összefonódása miatt. ,,Rokonszenvezem a függetlenségi törekvésekkel, ám azt hiszem, Litvánia többet ártott, mint használt,, - jelentette ki.
,,Az lett volna az értelmes dolog, ha egy laza szövetségen belüli szuverenitásra támasztanak igényt. A litvánok azonban nyilatkozatukban túl messzire mentek, s így felidézik azt a veszélyt, hogy a reformok ellenfelei a határozatot a szovjet reformok egészére mért csapásra használják ki,, - vélekedett Leonhard.
A Westdeutsche Allgemeine Zeitung szerint az európai ház építése szempontjából pótolhatatlan a két nagyhatalom, s így senki nem tudja felmérni, milyen beláthatatlan következményekkel járna a Szovjetunió elsietett feloszlatása. Ez a belátás fájdalmas hatást gyakorolhat a litvánokra is: természetesen a dolgok logikájához tartozna, hogy Litvániát tárt karokkal fogadják a szabad népek körében, és el is ismerjék azok az államok, amelyek mindig is kiálltak a balti függetlenségért. (folyt.)
1990. március 13., kedd 11:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|