 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Domokos Gézához
"Aggodalommal tölt el bennünket a romániai helyzet alakulása.
Hasonlóan más pártállású honfitársainkhoz, mi szocialisták is
lelkesen üdvözöltük a diktatúra bukását, a demokratizálás
elindulását és nagy reményeket fűztünk a romániai forradalomban
vérrel is megpecsételt magyar-román együttműködés igazi nemzetek
közötti megbékélést ígérő kibontakozásához.
Nagyon örültünk annak, hogy a forradalomban felszított
érzelmeket a romániai magyarság többsége nem hagyta elfajulni;
józanul igyekezett megtervezni a szebb jövőt, amelyben nem kívántok
teret hagyni semmilyen gyűlölködésnek. Mi, magyar szocialisták,
érdekeltek vagyunk a Romániában élő magyarság szabadságjogaiban, a
demokratikus szocializmus ottani újjászületésében. "
SZER, Magyar híradó:
Közvéleménykutatás
"Szegény ember
vízzel főz. Íme itt az újabb, de sajnos ismét egy szerény létszámú,
ezres mintájú közvéleménykutatás eredménye. Igaz: a Magyar Rádió
tegnapi adásában még ezt is sikerült homályosan, némi csúsztatással
közzétenni. A legfontosabb adatok: a választók 23,1 százaléka a
szabaddemokratákra, 21,5 százaléka a Magyar Demokrata Fórumra és
17,4 százaéka a kisgazdákra voksolna - hogy csak a legerősebb
pártokról beszéljünk. A felmérést Kasza László elemzi:
- Mint gyakran, most is legalább annyira érdekes hogy mi nem
szerepel a listán, mint az, ami rajta van. Így feltűnik, hogy
hiányzik a parlamentbe jutás esélyével rendelkező pártok sorából két
MSZMP-utódpárt: az Agrárszövetség és a Hazafias Választási Koalíció.
Ugyanígy nem történik említés a harmadik utat kereső Magyar
Néppártról.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Csapatkivonás - szovjet sajtó
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 13. kedd (MTI-tud.) - A szovjet
csapatok magyarországi kivonásával összefüggő gondokról, a
csaptkivonási egyezmény megkötésének előzményeiről több szovjet lap
is közölt kedden interjút, tudósítást, de akadtak olyanok is,
amelyek csak egy-két mondatban ismertették a TASZSZ hírügynökség
budapesti jelentését.
A Pravda Matvej Burlakov vezérezredest, a déli hadseregcsoport
parancsnokát Moszkvában a parlament ülésének szünetében szólaltatta
meg. Szavaiból kiderül, hogy a szovjetek már március 11-én, vasárnap
- ami ezúttal a Szovjetunióban munkanap volt - megkezdték volna a
kivonulást, de a magyarok kérésére a kezdést elhalasztották hétfőig.
A Hajmáskérről útnak indított egységek a belorussziai katonai
körzetbe kerülnek, míg a távozó egységek zöme a kijevi katonai
körzet térségébe kerül. Burlakov, hasonlóan az Izvesztyija budapesti
tudósítója által megszólaltatott Koreskov ezredeshez, a déli
hadseregcsoport politikai főcsoportfőnökéhez, azt nevezte a
legsúlyosabb gondnak, hogy a hazatérők közül több mint 11 ezer
családnak egyelőre nincs otthona.
Burlakov érinti a tisztázandó részletek között a szovjetek által
hátrahagyandó 14 300 lakás és egyéb ingatlanok értékesítésével
összefüggő gondokat. Ezt a Komszomolszkaja Pravda budapesti
tudósítása is egyelőre megoldatlan kérdésként említi.
Burlakov elmondta, hogy akadt olyan szovjet szövetséges
köztársaság, amely nemet mondott a hazatérők befogadására. A
tábornok végül szólt arról, hogy voltak olyan magyarok, akik
fájlalták a búcsút, de voltak olyanok is, akik egészen más
hangulatban fogadták a távozás kezdetét.
Az Izvesztyija, az ifjúsági lap és a Trud című szakszervezeti
újság egyaránt elismeri, hogy a szovjet csapatok jelenléte politikai
feszültség forrása volt Magyarországon. Többen is említést tesznek a
határidő körüli vitáról, a kialakult kompromisszumok ma már ismert
részleteiről, különböző ellenzéki pártok követeléseiről, s a
határidő újratárgyalására vonatkozó elképzelésekről.
A Komszomolszkaja Pravda lehetőségként megemlíti, hogy a
Magyarországgal szembeni kereskedelmi passzívum ügyében is szerepe
lehet a hátramaradó 6000 objektum, 60 katonai település és hat
repülőtér értékesítésének. +++
1990. március 13., kedd 09:53
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|