 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Domokos Gézához
"Aggodalommal tölt el bennünket a romániai helyzet alakulása.
Hasonlóan más pártállású honfitársainkhoz, mi szocialisták is
lelkesen üdvözöltük a diktatúra bukását, a demokratizálás
elindulását és nagy reményeket fűztünk a romániai forradalomban
vérrel is megpecsételt magyar-román együttműködés igazi nemzetek
közötti megbékélést ígérő kibontakozásához.
Nagyon örültünk annak, hogy a forradalomban felszított
érzelmeket a romániai magyarság többsége nem hagyta elfajulni;
józanul igyekezett megtervezni a szebb jövőt, amelyben nem kívántok
teret hagyni semmilyen gyűlölködésnek. Mi, magyar szocialisták,
érdekeltek vagyunk a Romániában élő magyarság szabadságjogaiban, a
demokratikus szocializmus ottani újjászületésében. "
SZER, Magyar híradó:
Közvéleménykutatás
"Szegény ember
vízzel főz. Íme itt az újabb, de sajnos ismét egy szerény létszámú,
ezres mintájú közvéleménykutatás eredménye. Igaz: a Magyar Rádió
tegnapi adásában még ezt is sikerült homályosan, némi csúsztatással
közzétenni. A legfontosabb adatok: a választók 23,1 százaléka a
szabaddemokratákra, 21,5 százaléka a Magyar Demokrata Fórumra és
17,4 százaéka a kisgazdákra voksolna - hogy csak a legerősebb
pártokról beszéljünk. A felmérést Kasza László elemzi:
- Mint gyakran, most is legalább annyira érdekes hogy mi nem
szerepel a listán, mint az, ami rajta van. Így feltűnik, hogy
hiányzik a parlamentbe jutás esélyével rendelkező pártok sorából két
MSZMP-utódpárt: az Agrárszövetség és a Hazafias Választási Koalíció.
Ugyanígy nem történik említés a harmadik utat kereső Magyar
Néppártról.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Szovjet elnöki hatalom (1.rész)
|
Kóti Lóránt, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 13. kedd (MTI-tudd) - Aligha fér
kétség ahhoz, hogy Mihail Gorbacsov személyében kedden a Népi
Küldöttek Kongresszusa megválasztja a Szovjetunió első elnökét,
miután a nap folyamán jóváhagyják az erre vonatkozó
alkotmánymódosítást.
Erre utalt a hétfői tanácskozás menete, amelyen a
felszólalásokból kiderült: a többség az elnöki hatalom bevezetése
mellett foglal állást. A folyosói beszélgetéseken még a parlamenti
ellenzéknek számító régióközi csoport ismert tagjai, köztük Szergej
Sztankievics és Gavriil Popov is elismerték: erőfeszítéseik ellenére
a képviselők minden bizonnyal megszavazzák majd az
alkotmánymódosítást és emberi számítás szerint Mihail Gorbacsov
meválasztásához sem férhet kétség.
A hétfői vita során két fő kérdés körül folyt a vita.
Bevezessék-e és ha igen, akkor mikor az elnöki rendszert. Az első
felszólaló, Dmitrijev leningrádi képviselő eleve úgy vetette fel a
kérdést, hogy előbb ezt a két kérdést kellene eldönteni és csak
azután vitát nyitni az elnöki hatalomról. Gorbacsov, maga mögött
tudva a biztos többséget nem sok kockázatot vállalva, szavazásra
bocsátotta, hogy egyáltalán tartsanak-e szavazást a leningrádi
képviselő javaslatában szereplő két kérdésről. Ezúttal a ,,nem,,
szavazatok voltak döntő többségben, s így megkezdődhetett a vita.
Az elnöki rendszer bevezétését többé-kevésbé meggyőző érvekkel
megtámogató felszólalások után Jurij Afanaszjev felszólalása kisebb
politikai bombaként robbant. A régióközi parlamenti csoportnak az
elnöki hatalom bevezetését ellenző álláspontját kifejtve a
reformpárti képviselő olyan kifejezéseket használt, amelyek
valóságos ,,istenkáromlásként,, hatottak a teremben. Afanaszjev
ugyanis Lenint tette felelőssé az ,,állami terrorizmus
kialakulásáért,, s szerinte a jelenlegi vezetést is az erőszakra
való hajlam jellemzi. Afanaszjev zsákutcának nevezte a szovjet
fejlődést és a kommunizmussal való szakítást szorgalmazta.
Jellemző, hogy Afanaszjev felszólalásával a parlamenti ellenzék
többi tagja sem értett egyet. Sztankievics a folyosón nyilatkozva
elmondta, hogy képviselőtársa túllőtt a célon, ami legalább százzal
több javaslatot jelent az elnöki hatalomról tartandó szavazáson
Gorbacsovnak, ugyanis még azokat is elriasztotta, akiket esetleg
sikerült volna meggyőznie. (folyt)
1990. március 13., kedd 06:46
|
Vissza »
|
|
Szovjet elnöki hatalom (2.rész)
|
A helyszínről tudósító újságírók körében feltűnést keltett
Gorbacsov reagálása Afanaszjev szavaira. Míg az előző két,
mellébeszélő, és a 10 percet jócskán mghaladó hozzászólót nem
intette le, Afanaszjevtől megvonta a szót.
A nap folyamán felszólaló húsz képviselő döntő többsége az
elnöki hatalom bevezetése mellett foglalt állást. A kételyeiket
hangoztatók többsége a parlamenti ellenzék álláspontjához közeli
véleményt fogalmazott meg. Egyebek közt az új szövetségi rendszer
létrehozásához kötötték az elnöki rendszer bevezetését, illetve a
köztársaságok szuverenitását féltették a túlzott elnöki hatalomtól.
Nem kevés kétely hangzott el az esetleges diktatúra
kialakulására vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban a folyosói
beszélgetéseken és esti sajtóértekezletükön a népképviselők, köztük
Anatolij Szobcsak jogász és Fjodor Burlackij kifejtették: a
módosított változat számos garanciát tartalmaz a totalitárius
rendszer kialakulása ellen. Burlackij szerint a másik fontos
garancia a többpártrendszer kialakulása, noha az elnök
visszahívására vonatkozó törvénypontok elég meggyőzőek. Burlackij
ugyanakkor az új sajtótörvény elfogadása mellett foglalt állást,
amely lehetővé tenné a kormány és az elnök tevékenységének szabad
bírálatát.
A folyosói beszélgetéseken központi téma volt a litván
függetlenség. Georgij Sahnazarov, Gorbacsov tanácsadója szerint
mindenképpen politikai döntésre van szükség Litvánia esetében. Nagy
érdeklődést váltott ki Jegor Ligacsovnak, a konzervatívok
vezéralakjának kijelentése, aki hasonlóan foglalt állást. Mint
mondotta, a tankok nem segítenek, politikai megoldást kell találni.
Kedden folytatódik a vita és a tervek szerint a délutáni órákban
szavaz a parlement az elnöki hatalom bevezetéséről, és választja meg
titkos szavazás útján az első elnököt. A törvény elfogadásához
minősített, kétharmados többségre lesz szükség. Az elnökválasztás
eredménye pedig várhatóan csak szerdán válik ismertté.+++
1990. március 13., kedd 06:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|