|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Domokos Gézához
"Aggodalommal tölt el bennünket a romániai helyzet alakulása.
Hasonlóan más pártállású honfitársainkhoz, mi szocialisták is
lelkesen üdvözöltük a diktatúra bukását, a demokratizálás
elindulását és nagy reményeket fűztünk a romániai forradalomban
vérrel is megpecsételt magyar-román együttműködés igazi nemzetek
közötti megbékélést ígérő kibontakozásához.
Nagyon örültünk annak, hogy a forradalomban felszított
érzelmeket a romániai magyarság többsége nem hagyta elfajulni;
józanul igyekezett megtervezni a szebb jövőt, amelyben nem kívántok
teret hagyni semmilyen gyűlölködésnek. Mi, magyar szocialisták,
érdekeltek vagyunk a Romániában élő magyarság szabadságjogaiban, a
demokratikus szocializmus ottani újjászületésében. "
SZER, Magyar híradó:
Közvéleménykutatás
"Szegény ember
vízzel főz. Íme itt az újabb, de sajnos ismét egy szerény létszámú,
ezres mintájú közvéleménykutatás eredménye. Igaz: a Magyar Rádió
tegnapi adásában még ezt is sikerült homályosan, némi csúsztatással
közzétenni. A legfontosabb adatok: a választók 23,1 százaléka a
szabaddemokratákra, 21,5 százaléka a Magyar Demokrata Fórumra és
17,4 százaéka a kisgazdákra voksolna - hogy csak a legerősebb
pártokról beszéljünk. A felmérést Kasza László elemzi:
- Mint gyakran, most is legalább annyira érdekes hogy mi nem
szerepel a listán, mint az, ami rajta van. Így feltűnik, hogy
hiányzik a parlamentbe jutás esélyével rendelkező pártok sorából két
MSZMP-utódpárt: az Agrárszövetség és a Hazafias Választási Koalíció.
Ugyanígy nem történik említés a harmadik utat kereső Magyar
Néppártról.
"
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1990. március 12., hétfő - A hétfői kormányülést követően
Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó
képviselőit a Minisztertanács napirendjén szereplő témákról.
Elmondta, hogy Somogyi Ferenc külügyi államtitkár tájékoztatta a
kabinetet a szovjet csapatok teljes kivonásáról március 10-én aláírt
megállapodásról. Ennek kapcsán az ülésen számos olyan problémáról,
tennivalóról is szó esett, amely szorosan kötődik a kivonáshoz. A
tennivalók nagyságát érzékeltetve a szóvivő közölte, hogy több mint
80 településen, csaknem 20 ezer hektár földterületen 300 ingatlan
átadásáról-átvételéről, őrzéséről, állagmegóvásáról kell
gondoskodnia a magyar félnek. Az épületek, építmények értéke
hozzávetőleges számítások szerint meghaladja a száz milliárd
forintot. A kormány döntése értelmében az ingatlanokat, építményeket
a honvédelmi tárca veszi át. A helyi önkormányzatoké lesz viszont a
kezelői jog, ha a honvédség nem tart igényt az ingatlanokra. Ilyen
esetekben díjmentesen kapják meg a kezelői jogot. A szovjetek
távozása után nem kis számban megüresedő lakásokat a helyi
tanácsoknál, illetve a fegyveres szerveknél nyilván tartott
igényjogosultak között megfelelő arányban osztják el. Az
ingatlanokat a tervek szerint nyilvánosan meghirdetett
versenytárgyalások alapján értékesítik. A magyar-szovjet
megállapodásnak megfelelően magyar részről Annus Antal
vezérőrnagyot, a vezérkari főnök általános helyettesét nevezték ki
az egyezmény végrehajtását ellenőrző meghatalmazottá. Helyettese
Karácsony Imre vezérőrnagy, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke
lett. Emellett külön tárcaközi bizottságot hívnak életre a
kivonásokkal kapcsolatos rendkívül nagy mértékű tennivalók
koordinálására.
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke rövid gyorsjelentést terjesztett a kormány elé a népszámlálás eredményeiről. A február 20-án végetért számlálás gyorsmérlege szerint 1990. január elsejével a népesség száma hazánkban 10 millió 450 ezer. Ez 260 ezres csökkenést jelent a tíz évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva. (Ugyanakkor a becslések szerint a lakosságnak mintegy 0,6-0,7 százaléka kimaradt az összeírásból.) Az adatokból kitűnik, hogy a férfiak száma 5 millió 23 ezer, ami 3,2 százalékos csökkenés a tíz évvel ezelőttihez képest. A nők száma 5 millió 427 ezer, a csökkenés 1,7 százalékos. Ezer férfira jelenleg 1080 nő jut. Ami a települések népességének alakulását illeti, a KSH felmérése szerint Budapesten kétmillióan élnek; a lakosság csökkenése 3 százalékos. (folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész)
|
A vidéki városok lakosságának száma 2,5 százalékkal emelkedett, ám elgondolkodtató, hogy a községek népessége 7 százalékkal csökkent. Magyarországon jelenleg 3 millió 845 ezer lakást tartanak számon, ami 8 százalékos növekedés az előző adatfelvételhez képest. A lakások többsége kétszobás, a három- vagy többszobás otthonok aránya 39 százalék. A statisztikák komoly minőségi javulást jeleznek.
Az igazságügyminiszter Az Európai Közösségek jogával való harmonizációs feladatok címmel nyújtott be előterjesztést a kormánynak. A tervezet - amelyet a kormány el is fogadott - fontos jogpolitikai elveket tartalmaz. Lényege: az új magyar jogszabályok megalkotásakor vizsgálni kell az összhangot az Európai Közösségek jogfejlődésével, jogalkotási irányzataival. A tárca kebelén belül már meg is alakult egy szakértői csoport, amely azt vizsgálja, hogy az elfogadott új jogszabályok miként illeszkednek az európai jogrendszerbe. A jogharmonizációs program egyébként a jog egész területét átfogja.
A következő napirend kapcsán a szóvivő emlékeztetett arra, hogy a gyógyszerárak - a termelőiár-változások, illetve a kereskedelmi árrések növekedése miatt - 35,4 százalékkal növekedtek. Ez hallatlanul nagy terheket ró az idős emberekre és a sokgyermekes családokra. A kormány ezt figyelembe véve úgy döntött, hogy módosítja egyes gyógyszerek társadalombiztosítási, támogatási rendjét. Az újítás lényege az, hogy a korábbi 80, 90, illetve 100 százalékos fogyasztóiár-támogatási lépcsőt egy 80, 95, 100 százalékos támogatási rend váltja fel július elsejével. (Ez azért okoz némi könnyebbséget, mert a gyógyszerek legszélesebb köre eddig a 90 százalékos támogatási kategóriába esett. Így tehát itt 5 százalékos támogatásnövekedés várható.) A támogatásnövekedés főként az idősebbek által keresett gyógyszereket, illetve a gyermekgyógyászatban alkalmazott medicinákat érinti. Egyidejűleg bővítik az ingyenes gyógyszerellátásban részesülők körét. Jelenleg mintegy 120 ezren kapnak alanyi jogon térítésmentesen gyógyszert. A változásokról egyébként az egészségügyi tárca vezetői a napokban részletes tájékoztatást adnak a közvélemény számára.
A belügyi és a külügyi tárca együttes előterjesztése alapján vitatta meg a kormány a menekültügy alakulását. A főbb adatok: az 1989. január 1-je és december 31-e között hazánkba érkezett romániai menekültek száma meghaladta a 34 ezret. Közülük 31 ezren tartózkodási engedélyt kaptak, 3 ezren tovább utaztak valamely harmadik országba, 689-en pedig önként hazatértek Romániába. (folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 20:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)
|
Az 1990. február 15-i állapot szerint 26.446 menekült tartózkodott Magyarországon. Kilencszázhatvankilencen, hazatérési szándékkal, elhagyták Magyarországot. Sok probléma forrása, hogy több mint háromezer olyan család van, amelynek valamely tagja Romániában maradt. A Minisztertanácsnak azt is meg kellett állapítania, hogy a romániai demokratizálódás kezdeti jelei ellenére a napi gyakorlatban nemigen érzékelhető a két ország viszonyának javulása. Ez az oka annak, hogy a Magyarországon tartózkodó menekültek nagy többsége várakozó állásponton van, s kevesen szánják el magukat a végleges visszatérésre. Még ma is naponta 30-50 magyar család érkezik a határon túlról. Mintegy tízezren rendelkeznek állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal, vagy menekült státusszal. A kormány véleménye szerint lehetővé kell tenni számukra az itt-tartózkodást, s szálláshoz juttatásukat a letelepedési alapból támogatni kell. A letelepedési, bevándorlási kérelmeket méltányosan, lehetőleg soron kívül kell elbírálni. Azok számára, akik ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, s harmadik országba kívánnak tovább utazni, méltányos határidőt kell biztosítani a kiutazáshoz. Ugyanakkor a kormány arra szeretné ösztönözni a Romániából kivándorolni szándékozókat, hogy otthon intézzék kérelmüket; a jelenlegi román gyakorlat ugyanis már lehetővé teszi ezt.
A Minisztertanács áttekintette azt is, hogy miként alakulnak a kormányzati jogosítványok a választások után létrejövő új kabinet hivatalba lépéséig. Mint ismeretes, a választások utáni új Parlament első ülésén a kormány bejelenti lemondását, azonban az új kormány hivatalba lépéséig - ez akár hetekig-hónapokig is eltarthat - ügyvezető kormányként működik tovább. A hatályos jogszabályok értelmében ez azt jelenti, hogy az összes kormányzati jogot gyakorolhatja, nemzetközi szerződéseket azonban nem köthet, s rendeletet is csak kifejezett törvényi felhatalmazás alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. A kormány azonban tisztában van a mostani választások óriási jelentőségével, ezért úgy döntött, hogy a választások utáni átmeneti időszakban politikai önkorlátozást vállal, ami azt jelenti, hogy tartózkodik minden olyan döntéstől, amely jelentősen kihatna a választások utáni időre. Tevékenységét a gazdaság, az állami szervezet működéséhez, az állampolgárok szociális és létbiztonságához szükséges döntésekre korlátozza. (folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 20:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
|
A kormány foglalkozott a Bokor Imre-könyv nyomán megszületett országgyűlési határozat végrehajtásával is. Az ezzel kapcsolatos minisztertanácsi határozat lényege: meg kell vizsgálni, hogy a Honvédelmi Minisztérium vezető tisztségviselői és tábornoki kara szolgálati lakásaik felújításakor, a lakberendezések cseréjekor megfizették-e a szükséges illetéket, kifizették-e a bérlőkre előírt költséghányadot. Ha ezt elmulasztották volna, akkor kötelezni kell őket az utólagos megfizetésre. Határozatban mondták ki azt is, hogy Czinege Lajos Endrődi utcai szolgálati lakását ki kell üríteni. A vizsgálatok eredményeiről hamarosan részletes tájékoztatót hallgat meg a kormány, s tájékoztatják az Országgyűlést is.
Számos személyi kérdésben is döntés született. Dr. Tömpe István pénzügyminiszter-helyettest a kormány tisztségéből - érdemei elismerésével, más fontos megbízására való tekintettel - felmentette. Ugyancsak felmentették kormánybiztosi tisztéből. Dr. Barta Barnabást, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesét érdemei elismerésével, nyugállományba vonulása miatt március 31-i hatállyal. Dr. Pacsi Zoltánt 1990. március 1-jei hatállyal kinevezték az Állami Értékpapír-felügyelet vezetőjévé.
A Minisztertanács ülésének napirendjén szerepelt a személyes szabadságukban jogtalanul korlátozottak kárpótlásának ügye is. Erről az igen bonyolult problémáról a szóvivő annyit közölt, hogy az illetékes kormányzati szervek törvényjavaslat-tervezetet dolgoztak ki. Ez meghatározza a kárpótlásra jogosultak körét, s alternatív javaslatként készpénzzel történő kártérítést, illetve a nyugdíjak felemelését indítványozza. A törvényjavaslatot a kormány a Parlament elé terjeszti. A kormány döntött a személyes szabadságukban korlátozott emberek társadalombiztosítási, munkajogi helyzetének rendezése ügyében is. A döntés kimondja, hogy kérésükre az érintettek nyugdíját havi 500 forinttal akkor is föl kell emelni, ha az internáló illetve más táborokban töltött időtartamot egyszer már figyelembe vették szolgálati időként a nyugdíj megállapításánál.
A kormány döntött arról a február 1-jén hatályba lépett helyiséggazdálkodási rendelkezésről is, amely kimondja, hogy a helyiséget jogszerűen használó kizárólag az elhelyező hatóság javára mondhat le a használatról. A Minisztertanács most úgy határozott, hogy visszaállítja a február 1-je előtti jogi gyakorlatot. (folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 20:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
A kormány elfogadta azt az előterjesztést, amely az Országos Rendőr-főkapitányság létrehozásáról és a rendőrség irányításával összefüggő feladatokról szól. A döntés lényege, hogy a Minisztertanács a rendőrség kormányzati irányítását a belügyminiszter útján végzi. A belügyminiszter kinevezi, felmenti az országos rendőrfőkapitányt és helyettesét, és ellenőrzi a rendőrség tevékenységének törvényességét. Ugyanakkor az országos rendőrfőkapitány maximális önállósággal és felelősséggel közvetlenül irányítja a rendőrség tevékenységét és szervezetét. Az elgondolások szerint az önálló hatáskörű szervként működő ORFK szervezetét július 1-jéig alakítják ki.
A kormány döntött az Országos Ösztöndíj Tanács szervezetének megújításáról is. Úgy határozott, hogy a tanács élén a jövőben a szellemi élet egy kimagasló személyisége álljon, aki független a tárcáktól, a kormányzati vagy egyéb szervektől. A tanács munkájában a jövőben nagyobb szerepet szánnak a nyilvánosságnak is.
A kormány ülésén felvetődött az is, hogy a Magyar Köztársaság címerének ügyében esetleg a március 25-i választáshoz kapcsolódóan népszavazásszerűen lehetne dönteni. Ennek a lehetőségnek viszont ellentmondani látszik az a szabály, miszerint a választás előtt és után 90 nappal nem lehet népszavazást tartani, bár ez ügyben a döntés az Országgyűlés kezében van.
A napirendtől függetlenül a kormány egy olyan döntést is hozott, miszerint az idén május 9-én lesznek a megemlékezések a második világháború mártírjairól, áldozatairól. Ezt a napot egyben a fasizmus felett aratott győzelem napjaként is ünnepeljük. (MTI)
1990. március 12., hétfő 20:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|