|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Domokos Gézához
"Aggodalommal tölt el bennünket a romániai helyzet alakulása.
Hasonlóan más pártállású honfitársainkhoz, mi szocialisták is
lelkesen üdvözöltük a diktatúra bukását, a demokratizálás
elindulását és nagy reményeket fűztünk a romániai forradalomban
vérrel is megpecsételt magyar-román együttműködés igazi nemzetek
közötti megbékélést ígérő kibontakozásához.
Nagyon örültünk annak, hogy a forradalomban felszított
érzelmeket a romániai magyarság többsége nem hagyta elfajulni;
józanul igyekezett megtervezni a szebb jövőt, amelyben nem kívántok
teret hagyni semmilyen gyűlölködésnek. Mi, magyar szocialisták,
érdekeltek vagyunk a Romániában élő magyarság szabadságjogaiban, a
demokratikus szocializmus ottani újjászületésében. "
SZER, Magyar híradó:
Közvéleménykutatás
"Szegény ember
vízzel főz. Íme itt az újabb, de sajnos ismét egy szerény létszámú,
ezres mintájú közvéleménykutatás eredménye. Igaz: a Magyar Rádió
tegnapi adásában még ezt is sikerült homályosan, némi csúsztatással
közzétenni. A legfontosabb adatok: a választók 23,1 százaléka a
szabaddemokratákra, 21,5 százaléka a Magyar Demokrata Fórumra és
17,4 százaéka a kisgazdákra voksolna - hogy csak a legerősebb
pártokról beszéljünk. A felmérést Kasza László elemzi:
- Mint gyakran, most is legalább annyira érdekes hogy mi nem
szerepel a listán, mint az, ami rajta van. Így feltűnik, hogy
hiányzik a parlamentbe jutás esélyével rendelkező pártok sorából két
MSZMP-utódpárt: az Agrárszövetség és a Hazafias Választási Koalíció.
Ugyanígy nem történik említés a harmadik utat kereső Magyar
Néppártról.
"
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött a pártok csúcstalálkozója a Parlamentben
|
1990. március 5., hétfő - Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke kezdeményezésére és vezetésével hétfőn délután újabb csúcstalálkozó kezdődött az Országházban azon tizenkét párt vezetői részvételével, amelyek országos listát állíthattak a közelgő választásokra. A találkozóra meghívást kapott Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Fodor István, az Országgyűlés ideiglenes elnöke, továbbá a Magyar Honvédség parancsnoka, a Belügyminisztérium megbízott vezetője, valamint az Országos Választási Bizottság és a BM Választási Iroda szakértői.
Első napirendi pontként a résztvevők közös álláspontot igyekeznek kialakítani a békés átmenetet veszélyeztető lépésektől, rendezvényektől és szélsőséges megnyilvánulásoktól való tartózkodás, illetve az ilyen jelenségek megakadályozása érdekében. Ugyancsak közös nevezőre kívánnak jutni a jelenlegi törvényhozás tevékenységével, valamint a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos megállapodással kapcsolatban. (MTI)
1990. március 5., hétfő 14:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (1. rész)
|
1990. március 5., hétfő
- Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke vezetésével csúcstalálkozót tartottak az Országházban azon 12 párt - Magyar Demokrata Fórum, Agrárszövetség, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Kereszténydemokrata Néppárt, Maagyar Néppárt, Hazafias Választási Koalíció, Független Kisgazdapárt, Vállalkozók Pártja, Fidesz, Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége - vezetőinek részvételével, amelyek országos listát állítottak a közelgő választásokra. A találkozón részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Fodor István, az Országgyűlés ideiglenes elnöke, továbbá a Magyar Honvédség parancsnoka, a Belügyminisztérium megbízott vezetője, valamint az Országos Választási Bizottság és a BM Választási Iroda vezetői. Az MSZMP, mint korábban is jelezte, megfigyelői minőségben vett részt a találkozón.
A tanácskozás napirendjét a pártok szakértői pénteki megbeszélésükön tisztázták. Ennek értelmében négy témát tűztek napirendre: közös álláspont kialakítása a békés átmenet érdekében; a választások törvényességének, tisztaságának és szabadságának szavatolásával összefüggő kérdések; a választások utáni helyzetre való felkészülés; valamint a nemzeti médiumok kérdése.
A résztvevők először közös álláspontot igyekeztek kialakítani a békés átmenetet veszélyeztető lépések, rendezvények és megnyilvánulások megakadályozása érdekében. Ugyanígy megpróbáltak közös nevezőre jutni a jelenlegi törvényhozás tevékenységéről, valamint a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásával kapcsolatos megállapodásról.
A témában elhangzott pártvéleményekből kitűnt, hogy a szervezetek többsége úgy véli: a jelenlegi parlament csak a legszükségesebb esetben alkosson törvényt, s ne hozzon olyan jellegű döntéseket, amelyek az új országgyűlés, illetőleg kormány lépéseit determinálják. Ezt a mértéktartó magatartást a kormány esetében is többen szükségesnek tartják. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke például a békés átmenet egyik garanciájaként jegyezte meg, hogy a Minisztertanács tartózkodjék a lakosság körében megrázkódtatást kiváltó intézkedésektől. Ilyennek nevezte például a kamatadót vagy a szocialista export leállítását. A pártok általában kinyilvánították, hogy érdekeltek a békés átmenet biztosításában, s óvakodnak a folyamatot megzavaró lépésektől. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 20:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (2. rész)
|
A legnagyobb figyelmet az első napirendi pont tárgyalásakor a szovjet csapatok hazánkból történő kivonására fordították a pártok. Antall József a Magyar Demokrata Fórum véleményét tolmácsolva azt hangoztatta, hogy a kivonás ütemezésében két lényeges nemzetközi szerződést - a párizsi békeszerződést és az osztrák államszerződést - feltétlenül figyelembe kell venni. Ennek értelmében a kivonás menetrendjének meghatározásakor vissza kell térni ahhoz az alapfeltételhez, hogy a kormányszintű megállapodást követően három hónapon belül végre kell hajtani a személyi állomány kivonását. A megállapodást az MDF szerint a jelenlegi kormány is megkötheti, amennyiben e feltétel betartható. Az MDF álláspontját támogatta a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt is. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke, Petrasovits Anna a témával kapcsolatban arról is szólt, hogy Magyarország egyoldalú elszakadása a Varsói Szerződéstől nem járható út, ugyanígy hazánk semlegessége nem teremthető meg egyoldalúan, ehhez nemzetközi garanciák is szükségesek. A Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében Tölgyessy Péter, aki egyébként üdvözölte azt, hogy a találkozóra végre megméretett pártok kaptak meghívást, a szovjet csapatok lehető legrövidebb időn belüli kivonását szorgalmazta. Hozzátette: amennyiben ezt a jelenlegi kormány a tárgyalásokon el tudja érni, nem ellenzi, hogy a Németh-kormány kösse meg a megállapodást, ám ha erre nem képes, ezt már hagyja az új minisztertanácsra. Ugyancsak a lehető leggyorsabb kivonást támogatta Szabó Tibor, a Vállalkozók Pártjának elnöke. Orbán Viktor a Fidesz álláspontját ismertetve leszögezte: ellenzik, hogy a szovjet csapatok kivonásáról a jelenlegi kormány kössön megállapodást. Ezt a Fidesz csak egy esetben tudná elfogadni magára nézve kötelezőnek, ha 1990. június 16-ig az utolsó szovjet katona is elhagyná hazánk földjét. Nyers Rezső, az MSZP elnöke pártja azon véleményét tolmácsolta, hogy kár olyan feltételekhez kötni a kivonást, ami esetleg lassítaná a megegyezést, ezért nem javasolta a határidőhöz való merev ragaszkodást. Hozzátette: természetesen az MSZP is egyetért a lehető legrövidebb időn belüli kivonással, s a kormány erre próbáljon megoldást találni a kétoldalú megbeszéléseken. Egyúttal kérte, hogy a szovjet csapatok kivonása ne legyen választási kampánytéma. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 20:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (3. rész)
|
Több párt képviselője kérte a kormányfőt, hogy tisztázza a Duna-gate ügy kapcsán pénteken mondott országgyűlési felszólalásában említett ,,MSZMP-puccsterv,, hátterét. Amennyiben az eset komoly volt, miért maradt el a büntetőjogi felelősségrevonás - tudakolták.
A pártok által feltett kérdésekre először Németh Miklós válaszolt. A jelenlegi parlament még hátralévő munkájával kapcsolatban elmondta: a kormány a március 14-i ülésszakra csupán két törvényjavaslatot kíván beterjeszteni: az 1945 és 1963 között törvénytelenül elítéltek rehabilitációjáról szóló, valamint az egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmáról szóló törvényjavaslatokat.
A szovjet csapatok teljes kivonását illetően kijelentette: a magyar kormány két éve intenzív tárgyalásokat folytat a szovjet kormánnyal a csapatok végleges kivonásáról, s jelenleg is mindent megtesz a lehető legkorábbi csapatkivonás érdekében. Mint mondotta, az Országgyűléstől februárban kapott felhatalmazás alapján a kormánynak kötelessége e tárgyalások folytatása, illetve lezárása. A szerződésnek mindössze egyetlen pontja vitatott: a szovjet fél szerint a harci egységeket 1991. június 30-ig, a technikát és egyéb anyagokat 1991. augusztus 31-ig vonják ki teljes egészében hazánk területéről. A magyar kormány pedig azt az álláspontot képviseli, hogy a teljes kivonásnak 1991. június 30-ig be kell fejeződnie.
A kormányfő úgy vélte: amennyiben a választások után hivatalba lépő kormányra bíznák a megállapodás megkötését, valószínűleg az sem tudna a jelenleginél közelebbi időpontban megegyezni. Mindenekelőtt azért, mert az új kormánynak először a programját kell az Országgyűlés elé terjeszteni, s számos olyan kérdés is szerepel majd az asztalán, amelyet a jelenlegi Minisztertanács sürgős teendőként ,,hagy,, utódjára.
Németh Miklós reagált a nagy visszhangot keltett pénteki országgyűlési felszólalásával kapcsolatos megjegyzésekre is. E fórum előtt is megismételte: a sajtó által puccskísérletnek keresztelt szervezkedés elhalt, nem voltak olyan tárgyi bizonyítékok, konkrétumok amelyek alapján ügyészségi eljárást lehetett volna indítani. Ezért úgy döntött - mivel a ,,szervezkedés,, nem veszélyeztette a békés átmenetet -, nem kelt pánikot a terv nyilvánosságra hozásával. Az Országgyűlés előtt most azért tett említést mégis az esetről, hogy példával is illusztrálja: a titkosszolgálat az átmenet békés jellegének megőrzése érdekében működött, s egy ilyen szervezet sajátos eszközeire, szakembereire igenis szükség van. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 21:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (4. rész)
|
Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője ezt követően ismertette a konkrét ügyben folytatott vizsgálat menetét, amelyre a kémelhárító szolgálat kapott megbízást. Utalt arra, hogy e vizsgálat során több személy - közöttük két volt MSZMP-tag - telefonját lehallgatták, ám csak olyan információkhoz jutottak, hogy ,,mi lenne, ha,,. E szándék azonban még nem merítette ki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának bűncselekményét.
A pártok végülis nem jutottak konszenzusra a szovjet csapatok kivonásának befejezését illetően. Ugyanakkor elfogadták a Németh Miklós kormányfő által felkínált lehetőséget, hogy képviselőik szerdán összeülnek és meghallgatják a kormány megbízottjainak - Somogyi Ferenc külügyi államtitkárnak és Borsits László vezérkari főnöknek - tájékoztatóját a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásáról folytatott eddigi tárgyalásokról. A miniszterelnök - egyes pártok képviselőinek véleményére reagálva - egyébként nem látja akadályát annak, hogy a 12 párt megfigyelői jelen legyenek a csapatkivonásról folyó tárgyalásokon, ám véleménye szerint erről a szovjet felet is meg kellene kérdezni. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 21:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1052 sz. hírre
|
A mai mtib1052 sz. Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (1. rész) című hírünk 1. bek. 11. sorában a funkció helyesen:
Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke... ---------------- (MTI)
1990. március 5., hétfő 21:17
|
Vissza »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (5. rész)
|
Második napirendi pontként a választások törvényességével, valamint a választási etikai kódex betartásával összefüggő kérdéseket vitatták meg a pártok képviselői. A vitában felszólalók jórészt a választási eredmények feldolgozásának módszeréről, összesítésének és kihírdetésének rendjéről fejtették ki nézeteiket. Valamennyi párt képviselője egyetértett azzal: nem volt helyes alig három héttel a választások előtt a szavazatok feldolgozásának egyik rendszeréről a másikra átállni. Ami az Állami Népességnyilvántartó Hivatal által kidolgozott korábbi rendszer, illetve a Belügyminisztérium Választási Irodájának megbízása alapján kidolgozott másik feldolgozási rendszer előnyeinek és hátrányainak megítését illeti, erre a résztvevő pártok képviselőinek többsége - szakismeretek hiányában - nem vállalkozott. Tölgyessy Péter az SZDSZ képviseletében egyebek közt rámutatott: szakértőik szerint a BM Választási Irodájának számítógépes rendszere kizárja a gyors feldolgozást, és a folyamatos nyilvánosságra hozatalt. Úgy ítélte: a választások napján egy éjszakába nyúló tv-közvetítésben lehetne folyamatosan közölni az eredményeket. Hozzátette: a választási törvény előírásai szerint is 24 órán belül nyilvánosságra kell hozni az előzetes eredményeket, márpedig ezt a BM Választási Irodájának rendszere nem teszi lehetővé. Az SZDSZ-hez csatlakozva több párt - így a Független Kisgazdapárt, a Fidesz, a Kereszténydemokrata Néppárt - magyarázatot követelt arra, miért kellett a szavazatszámláló és feldolgozó rendszeren röviddel a választások előtt változtatni.
Gaál Zoltán, belügyminisztériumi államtitkár ezt azzal indokolta, hogy az Állami Népességnyilvántartó Hivatal rendszerében nem voltak biztosan kizárhatók a számítógép ,,tévedései,,. Hozzátette: a BM Választási Irodájának számítógépes rendszere jóval olcsóbb.
Ugyancsak a választásokkal összefüggő technikai kérdések kapcsán az MDF képviseletében Szabad György szóvá tette: nem szerencsés, hogy a belügyminiszter lemondása után nem neveztek ki új minisztert a tárca élére. Mint mondotta: ez főként a választások előtt jelent gondot, mikoris számtalan feladat hárul a belügyminisztériumra.
A számítógépes szavazatfeldolgozással kapcsolatosan végezetül a pártok többsége egyetértett abban, hogy a két rendszer - az Állami Népességnyilvántartó Hivatalé és a BM Választási Irodáé - párhuzamosan működjön. Ezzel egyidejűleg arról is döntöttek, hogy a pártok szakembereket delegáljanak a szavazatokat összeszámláló állami testületek mellé. (folyt. köv.)
1990. március 5., hétfő 22:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (6. rész)
|
Ugyancsak e napirend vitájában Fekete Gyula, a Magyar Néppárt elnöke felvetette: a pártok még a választások előtt számoljanak el a nyilvánosság előtt a választási kampányra fordított pénzeszközeikkel, megjelölve egyúttal azok forrásait is. Fekete Gyula ugyanis úgy vélekedett, hogy több politikai szervezet is jelentős anyagi támogatásban részesül külföldről, márpedig - mint hangsúlyozta - ez nem csak az esélyegyenlőséggel ellentétes, hanem megkérdőjelezi a választások tisztaságát is. A pártok képviselői egyetértettek abban, hogy a választási törvényben foglaltaknak megfelelően elszámoljanak pénzeszközeikkel, de - miként arra többen is rámutattak - a törvény is úgy rendelkezik, hogy erre csak a választásokat követően kerüljön sor.
Az eszmecserén felvetődött az is: a választópolgárok nincsenek kellő információ birtokában a szavazás módját illetően. Deutsch Tamás, a Fidesz választmányi tagja kérte a kormányt, hogy tegyen eleget a választásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének, hiszen - mint rámutatott - az emberek nagy többsége nincs tisztában azzal sem, hogy az egyéni képviselőjelölt mellett területi listán valamelyik pártra is voksolni kell majd. Németh Miklós kormányfő ígéretet tett arra, kezdeményezi a Televízió vezetőinél, hogy egy fórumműsor foglalkozzon - független szakemberek részvételével - a választási alaapismeretekkel, a választás mikéntjének megismertetésével. (folyt. köv.)
1990. március 5., hétfő 22:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1062 sz. hírre
|
A mai mtib1062. sz. Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (5. rész) című hírünk 2. bek. 1. sorában a név helyesen: Gál Zoltán ---- (MTI)
1990. március 5., hétfő 22:42
|
Vissza »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (7. rész)
|
A harmadik napirend pont keretében a tizenkét párt képviselői arról tárgyaltak: miként készüljenek fel a választások utáni helyzetre. A pártok képviselői közül többen arra hívták fel a figyelmet, hogy számos fontos kérdésre az alkotmány nem ad választ. Így könnyen előfordulhat, hogy az új Parlament hónapokig működésképtelen lesz. Ezért elhangzott egy olyan javaslat, hogy a tizenkét párt rendezzen tanácskozást, vagy hozzon létre egy bizottságot, amely előkészíti a legfontosabb kérdésekben kötendő megállapodást. Abban kellene megállapodniuk, hogy például az ideiglenes köztársasági elnök - ha egyik párt sem szerez abszolút többséget - a választás után melyik pártot kérje fel kormányalakításra; miként alakuljon az új Parlament ügyrendje, milyen parlamenti bizottságokra van szükség, az átmenet idején hogyan működjön az ügyvezető kormány. A javaslat szerint a pártoknak a megállapodást önkéntesen kellene betartani. A vitában azonban nem minden párt értett egyet a javaslattal.
Az utolsó napirendi pont keretében a nemzeti médiákról tanácskoztak a pártok képviselői. Arról vitatkoztak, vajon szükség van-e a televiziót felügyelő kuratóriumra, annak munkájába bevonják-e a még a kivülálló pártok képviselőit is, vagy jobb lenne, ha megszünne ez a szervezet. A pártok egy része szorgalmazta, hogy a megyei lapok a megyei választási kampánybizottságokból alakuló felügyelő testületek irányítása alá kerüljenek. Többen szorgalmazták: a jelenlegi kormány már ne oldja fel a televiziós és a rádiós frekvencia moratóriumot. Németh Miklós miniszterelnök a további viták elkerülése végett bejelentette: a kormány továbbra is fenntartja a frekvencia moratóriumot, s bár külföldi cégekkel, befektetőkkel tárgyalások folynak rádió, illetve tv-állomások létesítéséről, ez ügyben a választások utáni új kormány fog dönteni. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a nemzeti médiákat, így a Magyar Televiziót, a rádiót és a Magyar Távirati Irodát helyezzék a Parlament ellenőrzése alá.
Mivel a negyedik napirendi pontban tárgyaltakról a vita során sem közeledtek a pártok eltérő álláspontjai, így nem sikerült a nemzeti médiák kérdésében konszenzust kialakítani. Az érdemi vita befejeztével összeültek a pártok szakértői, hogy megszövegezzék az első három napirendi pontként tárgyalt kérdésekben született közös álláspontot. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 23:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (8. rész)
|
A tanácskozás végén a pártok - a Magyar Néppárt kivételével - aláírták a megbeszélés eredményeit rögzítő megállapodást. A röviddel este 11 óra előtt véget ért, 12 párt részvételével rendezett tanácskozást Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök zárta be.
X X X
Megállapodás az országos listát állító pártok március 5-ei parlamenti csúcstalálkozójáról:
1./ A tárgyaláson részt vevő 12 párt képviselői kívánatosnak tartják, hogy a választásokon érintett valamennyi politikai erő tartózkodjék a békés átmenetet veszélyeztető bármely lépéstől és megnyilvánulástól.
A miniszterelnök és a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője tájékoztatást adott a lehallgatási botrányról és a miniszterelnök által a Parlament legutóbbi ülésszakán elmondott, vélelmezett erőszakos visszarendeződési törekvésekről. A tájékoztatót a tárgyaláson részt vevő pártok többsége - különböző indokok miatt - fenntartásokkal fogadta.
A jelenlévő pártok egyetértettek abban, hogy a rehabilitációs és a volt egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmával kapcsolatos törvényeken kívül az Országgyűlés további törvényalkotási tevékenységet ne folytasson.
A tárgyaláson részt vevő pártok sürgették a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonását. Abban megoszlottak a vélemények, hogy az erre vonatkozó megállapodást a jelenlegi vagy az új kormány kösse-e meg. Egységes álláspont alakult ki abban, hogy a megállapodás ratifikációja az új Parlament hatáskörébe tartozzék. A résztvevő pártok tudomásul vették a miniszterelnök javaslatát, hogy a pártok képviselői a tárgyalások részleteiről kormányszintű tájékoztatást kapjanak. A miniszterelnök nem zárkózott el annak a kérésnek a teljesítésétől, hogy a pártok képviselői a tárgyalásokon megfigyelői státusszal részt vegyenek.
2./ A pártok egyetértettek abban, hogy a szavazatszámlálás módszerének maradéktalanul meg kell felelnie a választási törvény előírásainak. Így különösen fontosnak tartják az eredmények folyamatos nyilvánosságrahozatalát, a rendszer áttekinthetőségét, ellenőrizhetőségét, valamint megfelelő védettségét. Megállapodtak abban, hogy szakértőik közreműködésével mind az ÁNH, mind a BM által javasolt rendszer egyidejüleg működjön. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 23:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (9. rész)
|
Tudomásul vették a pártok, hogy a választójogi törvény értelmében a belügyminiszterre háruló feladatok - így különösen a szavazatösszesítés számítógépes rendszerének irányítása - végrehajtásának törvényességéért a miniszterelnök mint a belügyi tárca kormányzati irányítója viseli a felelősséget.
A tárgyaláson résztvevők feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a választás rendjéről, a szavazás módjáról és a választással kapcsolatos tudnivalókról a választókat a tömegkommunikáció minél részletesebben tájékoztassa.
3./ A pártok változatlanul fontosnak tartják, hogy a közigazgatás, a rendőrség és a honvédség működőképességét, stabilitását meg kell őrizni. (MTI)
1990. március 5., hétfő 23:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|