|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Domokos Gézához
"Aggodalommal tölt el bennünket a romániai helyzet alakulása.
Hasonlóan más pártállású honfitársainkhoz, mi szocialisták is
lelkesen üdvözöltük a diktatúra bukását, a demokratizálás
elindulását és nagy reményeket fűztünk a romániai forradalomban
vérrel is megpecsételt magyar-román együttműködés igazi nemzetek
közötti megbékélést ígérő kibontakozásához.
Nagyon örültünk annak, hogy a forradalomban felszított
érzelmeket a romániai magyarság többsége nem hagyta elfajulni;
józanul igyekezett megtervezni a szebb jövőt, amelyben nem kívántok
teret hagyni semmilyen gyűlölködésnek. Mi, magyar szocialisták,
érdekeltek vagyunk a Romániában élő magyarság szabadságjogaiban, a
demokratikus szocializmus ottani újjászületésében. "
SZER, Magyar híradó:
Közvéleménykutatás
"Szegény ember
vízzel főz. Íme itt az újabb, de sajnos ismét egy szerény létszámú,
ezres mintájú közvéleménykutatás eredménye. Igaz: a Magyar Rádió
tegnapi adásában még ezt is sikerült homályosan, némi csúsztatással
közzétenni. A legfontosabb adatok: a választók 23,1 százaléka a
szabaddemokratákra, 21,5 százaléka a Magyar Demokrata Fórumra és
17,4 százaéka a kisgazdákra voksolna - hogy csak a legerősebb
pártokról beszéljünk. A felmérést Kasza László elemzi:
- Mint gyakran, most is legalább annyira érdekes hogy mi nem
szerepel a listán, mint az, ami rajta van. Így feltűnik, hogy
hiányzik a parlamentbe jutás esélyével rendelkező pártok sorából két
MSZMP-utódpárt: az Agrárszövetség és a Hazafias Választási Koalíció.
Ugyanígy nem történik említés a harmadik utat kereső Magyar
Néppártról.
"
|
|
|
|
|
|
|
Német kérdés
|
München, 1989. november 29. (SZER, Világhíradó) - Szalai Tamás kommentárja következik: - Ha a nyugatnémet gazdasági csoda olyan rövid életűnek bizonyult volna, mint a csodák általában, a német újraegyesítés kérdése ma aligha foglalkoztatná a világot. De az a vonzóerő, amelyet a nyugatnémet életszínvonal, és persze általában az egész Nyugaté, a szovjet érdekszférába kényszerített népekre évtizedek óta gyakorol, örökös időkre nem maradhatott hatás nélkül. A demokrácia elemi erejű követelése a Szovjet Távol-Kelettől a Berlini Falig nem kis mértékben, de persze korántsem kizárólag, éppen a gazdasági fejlődés hiánya, vagy lassúsága miatt rázkódtatja meg a háború után kialakult, természetesnek soha nem számító nemzetközi rend alapjait. A kelet- és közép-európai népek tiszteletre méltóan civilizált megmozdulása, a kommunista láncok fellazításának, sőt lerázásának bámulatot kiváltó törekvése, válaszadásra késztette, készteti a szabad világot, nehogy további békés szemlélői szerepe esetleg végzetesnek bizonyuló lépéshátrányba, a késő bánat állapotába sodorja. A nyugati válasz mindarra, ami forgószélként vágtat végig a vén Európán, elsősorban Bonntól volt több mint esedékes. A keleti kommunista status quo fokozatos megszűnésének következményei sehol sem vetnek fel annyi megoldásra váró kérdést gyakorlatilag és érzelmileg egyaránt, mint az NDK és az NSZK között. Kohl kancellárnak a fokozatosság elvén alapuló 10 pontból álló újraegyesítési koncepciója, amelyet tegnap fejtett ki a bonni parlamentben, részletes hozzájárulás a német kérdéshalmaz békés rendezéséhez. Ha a nyugatnémetek és a keletnémetek többsége akarja - mondotta a kancellár -, ő bizonyos abban, hogy lesz egyesített Németország. De ahhoz, hogy az akarat odaát, a másik német államban szabadon kifejezésre juthasson, Kohl előfeltételként kikötötte a valóban szabad választások megtartását és demokratikus kormány létrejöttét az NDK-ban. A gazdasági gyorssegély útját álló eme legfőbb akadályok eltávolítását hosszabb távon konfödereció, majd föderáció követné. (folyt.)
1989. november 29., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|