 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Domokos Gézához
"Aggodalommal tölt el bennünket a romániai helyzet alakulása.
Hasonlóan más pártállású honfitársainkhoz, mi szocialisták is
lelkesen üdvözöltük a diktatúra bukását, a demokratizálás
elindulását és nagy reményeket fűztünk a romániai forradalomban
vérrel is megpecsételt magyar-román együttműködés igazi nemzetek
közötti megbékélést ígérő kibontakozásához.
Nagyon örültünk annak, hogy a forradalomban felszított
érzelmeket a romániai magyarság többsége nem hagyta elfajulni;
józanul igyekezett megtervezni a szebb jövőt, amelyben nem kívántok
teret hagyni semmilyen gyűlölködésnek. Mi, magyar szocialisták,
érdekeltek vagyunk a Romániában élő magyarság szabadságjogaiban, a
demokratikus szocializmus ottani újjászületésében. "
SZER, Magyar híradó:
Közvéleménykutatás
"Szegény ember
vízzel főz. Íme itt az újabb, de sajnos ismét egy szerény létszámú,
ezres mintájú közvéleménykutatás eredménye. Igaz: a Magyar Rádió
tegnapi adásában még ezt is sikerült homályosan, némi csúsztatással
közzétenni. A legfontosabb adatok: a választók 23,1 százaléka a
szabaddemokratákra, 21,5 százaléka a Magyar Demokrata Fórumra és
17,4 százaéka a kisgazdákra voksolna - hogy csak a legerősebb
pártokról beszéljünk. A felmérést Kasza László elemzi:
- Mint gyakran, most is legalább annyira érdekes hogy mi nem
szerepel a listán, mint az, ami rajta van. Így feltűnik, hogy
hiányzik a parlamentbe jutás esélyével rendelkező pártok sorából két
MSZMP-utódpárt: az Agrárszövetség és a Hazafias Választási Koalíció.
Ugyanígy nem történik említés a harmadik utat kereső Magyar
Néppártról.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A Szent Jobb kultusza
|
1989. augusztus 16., szerda - Az idei Szent István ünnepen ismét körmenetre indul a Szent Jobb, a budapesti Bazilikában őrzött nemzeti ereklye. A hagyományok szerint a Szent Jobb az első magyar király mumifikált kézfeje.
Mint ismeretes, a bebalzsamozott testrészt I. István szentté
avatásakor, 1O83-ban emelték ki a székesfehévári sírból. Őrzésére
alapították meg a Benedek-rendi apátságot. A török uralom alatt
azonban keresztény kereskedők közreműködésével Raguzába került; az
ottani dominikánus kolostorban helyezték el, s több mint kétszáz
esztendőn át őrizték ott nagy titokban.
A Szent Jobb Mária Terézia közbenjárására került vissza
Magyarországra: a királynő 1771-ben Schönbrunnba, majd Budára, a
Zsigmond kápolnába szállíttatta. Ezt követően, a kiegyezéstől a
második világháború végéig minden év augusztus 2O-án körmenet indult
a Várban az ereklyével. Szent István napját nemzeti ünnepként
tartották számon, s munkaszünettel, zászlódísszel, ünnepi misével,
körmenettel emlékeztek az első magyar királyra.
A nyilasok a kézfejet a magyar koronázási jelvényekkel együtt
Németországba hurcolták. Innen került az Egyesült Államokba,
amelynek kormánya Mindszenty bíboros kérésére 1945. augusztus 2O-án
juttatta vissza.
A Szent Jobb a felszabadulás utáni években is elindult
körmenetére, 1949-től azonban zárt tabernákulumban őrizték, s
évenként augusztus 2O-án a Bazilika szentélyében róhatták le előtte
kegyeletüket a látogatók. Nyilvános tiszteletét Lékai László bíboros
elevenítette fel: a pecsétekkel lezárt üveghenger ereklyetartóban
elhelyezett kézfejereklye az utóbbi évtizedekben a Szent István
Bazilika kápolnájában rendszeresen megtekinthető. (MTI)
1989. augusztus 15., kedd 21:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|