|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Domokos Gézához
"Aggodalommal tölt el bennünket a romániai helyzet alakulása.
Hasonlóan más pártállású honfitársainkhoz, mi szocialisták is
lelkesen üdvözöltük a diktatúra bukását, a demokratizálás
elindulását és nagy reményeket fűztünk a romániai forradalomban
vérrel is megpecsételt magyar-román együttműködés igazi nemzetek
közötti megbékélést ígérő kibontakozásához.
Nagyon örültünk annak, hogy a forradalomban felszított
érzelmeket a romániai magyarság többsége nem hagyta elfajulni;
józanul igyekezett megtervezni a szebb jövőt, amelyben nem kívántok
teret hagyni semmilyen gyűlölködésnek. Mi, magyar szocialisták,
érdekeltek vagyunk a Romániában élő magyarság szabadságjogaiban, a
demokratikus szocializmus ottani újjászületésében. "
SZER, Magyar híradó:
Közvéleménykutatás
"Szegény ember
vízzel főz. Íme itt az újabb, de sajnos ismét egy szerény létszámú,
ezres mintájú közvéleménykutatás eredménye. Igaz: a Magyar Rádió
tegnapi adásában még ezt is sikerült homályosan, némi csúsztatással
közzétenni. A legfontosabb adatok: a választók 23,1 százaléka a
szabaddemokratákra, 21,5 százaléka a Magyar Demokrata Fórumra és
17,4 százaéka a kisgazdákra voksolna - hogy csak a legerősebb
pártokról beszéljünk. A felmérést Kasza László elemzi:
- Mint gyakran, most is legalább annyira érdekes hogy mi nem
szerepel a listán, mint az, ami rajta van. Így feltűnik, hogy
hiányzik a parlamentbe jutás esélyével rendelkező pártok sorából két
MSZMP-utódpárt: az Agrárszövetség és a Hazafias Választási Koalíció.
Ugyanígy nem történik említés a harmadik utat kereső Magyar
Néppártról.
"
|
|
|
|
|
|
|
Aszály - sajtótájékoztató (1. rész)
|
1990. szeptember 12., szerda - Amennyiben továbbra is a
politika kerül előtérbe a mezőgazdasággal kapcsolatban - aminek
manapság számos jele mutatkozik -, akkor a szakmai eredményesség
szenved hátrányt; holott éppen ezt kellene erősíteni ahhoz, hogy a
magyar agrártermelés felszálló ágba kerüljön - ezt a meggyőződését
fejezte ki Sárossy László politikai államtitkár a Földművelésügyi
Minisztériumban szerdán megtartott sajtótájékoztatón, amelyen
alapvetően az aszállyal kapcsolatos kérdéseket elemezték, ám végül
is a beszélgetés sokkal szélesebb témakört ölelt fel. Az államtitkár
szakmai sarokpontokról szólt, amelyek a minisztérium agrárpolitikai
elveit testesítik meg. Ezek - mint mondotta - gyökeres fordulatot
jelentenek, amennyiben más tulajdonviszonyok lesznek a jellemzőek
ebben az ágazatban. Az agrárjövőt meghatározza, hogy feltétlenül meg
akarják őrizni a hazai lakossági ellátás színvonalát, és fenntartani
az exportorientációt, ezek az agrárpolitika lényeges elemei. Sárossy
László elhatárolta magát az ágazat visszafejlesztésének
lehetőségétől, mivel, mint erősítette, nem lehet megoldás, hogy az
ágazat csakis a hazai ellátással törődjön, ez feltétlenül a
versenyképesség csökkenését jelentené nemcsak hosszú hanem már rövid
távon is.
Nincs olyan szándék, hogy a jelenlegi mezőgazdasági struktúrát szétverve, nulláról indítanák az agrártermelést a következőkben. Már csak azért sem elképzelhető ez, mert az FM nagyon is határozott szakmai elképzelésekkel rendelkezik a máris adott értékek felhasználásáról, és szakmai műhelyeiben yeiben nem pártprogramok kifejlesztésén munkálkodnak. Az agrárágazat programjának alakítását a gazdasági racionalitás szempontjai vezetik, és ezek megvalósításában feltétlenül tekintetbe veszik: az elmúlt évtizedekben éppen az agrárágazatban sikerült többé-kevésbé ,,átjátszani,, azt a gazdaságpolitikát, amelyet éppen a nagyüzemi termelők jelentős része elfogadhatatlannak ítélt, és megvalósításánál nem volt hajlandó sorba állni. Az viszont biztos, hogy a privatizáció egyes területeken, egyes ágazatokban erőteljes lesz, de gyökeresen nem érinti például a nagyüzemi növénytermesztés struktúráját. Nem látszik megengedhetőnek ugyanis, hogy a legfontosabb növények kisparcellákba szoruljanak vissza, ez az extenzív gyakorlat ellenkezne a világpiaci érvényesülés szempontjaival.
Sárossy László bejelentette, hogy komolyan fontolóra vették - esetleg világbanki támogatással - egy agrárfejlesztési pénzintézet létrehozását, mivel a jelenlegi hitelezési gyakorlat nem megfelelő, és ezen feltétlenül változtatni akarnak. (f.k.)
1990. szeptember 12., szerda 13:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|