|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
FKGP kibővített ülése
|
(Krassó György) London, 1989. január 22. (BBC, A világ minden tájáról) - A helyi szervezetek vezetőivel kibővített ülést tartott tegnap a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt országos vezetősége. A résztvevők megvitatták a pártszervezés időszerű kérdéseit, a választásokra való felkészülést, és megválasztották a párt politikai bizottságát, intéző bizottságát és területi vezetőit. A Kisgazdapárt 14 tagú politikai bizottságának tagjai lettek: Pártay Tivadar, a párt elnöke, Futó Dezső főtitkár, Kovács László, Jancsó János, dr. Mizsei Béla, Jónás József és Szőke Pál alelnökök, dr. Iván Géza és Dragon Pál főtitkárhelyettesek, Bereczky Vilmos és dr. Ravasz Károly sajtótitkárok, dr. Boross Imre, dr. Böröcz István a dél-dunántúli területi pártvezető, valamint Bába Iván a választási iroda vezetője. A kibővített vezetőségi ülés állásfoglalást fogadott el, amelyben a párt már korábban közzétett irányelveinek megfelelően támogatja a történelmi magyar címer és a nemzeti jelvények alkotmányos visszaállítására vonatkozó javaslatokat, és üdvözli a Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-segédtudományok tanszéke és Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság e tárggyal kapcsolatos hétfői tanácskozását. A Kisgazdapárt országos vezetősége felhatalmazta a politikai bizottságot, hogy alakítsa ki a párt álláspontját az Új Márciusi Front felhívásával kapcsolatosan, egy országos nemzeti bizottságban való részvételről. Az Új Márciusi Front felhívására több alternatív szervezet tette már közzé válaszát. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete üdvözölte, és támogatásáról biztosította a kezdeményezést, amennyiben az országos nemzeti bizottságban nem lesznek előjogokkal rendelkező vezetők, és amennyiben azok a parlamentáris jogállam megteremtésén kívánnak munkálkodni. A Fidesz elutasította a javaslatot - hangoztatva -, hogy semmilyen koalíciós ajánlat nem meggyőző addig, amíg házkutatások folynak vidéki szervezőinél. A Független Jogász Fórum ugyancsak elutasította a csatlakozást, mert álláspontja szerint új választójogi törvény alapján, demokratikus választásokkal létrehozott alkotmányozó nemzetgyűlés biztosíthatja csak az átmenetet a jogállamiságba. A Magyar Demokrata Fórum képviseletében Bíró Zoltán úgy vélte, hogy a koalíció megteremtésének feltételei még hiányoznak. Tárgyalásokra van szükség, és az MSZMP-nek tisztáznia kell, hogy két arca közül melyik az igazi? A demokratikus átalakulásra való őszinte törekvés, vagy a ragaszkodás a hatalmi monopóliumához? Bíró Zoltán kijelentése azon a hat órás tanácskozáson hangzott el, amelyet az MSZMP-hez és az MDF-hez tartozó 26 értelmiségi részvételével rendezett pénteken a párt politikai főiskolája. Ez volt az első közvetlen párbeszéd, bár nem hivatalos tárgyalás a párt, és a Magyar Demokrata Fórum között. Bíró Zoltán azt is hangoztatta, hogy a mostani kapkodást el lehetett volna kerülni, ha már egy évtizeddel korábban megkezdik a politikai intézményrendszer demokratizálását. Többen foglalkoztak a párt kettős arculatával. Kiss Gy. Csaba megállapította, hogy a hatalom gyakorlásának mechanizmusában döntő változásokra nem kerül sor, Kulin Ferenc pedig felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy a párt konzervatív szárnya aktivizálódik, és erőszakkal válaszolhat a társadalom demokratikus törekvéseire. Balogh Sándor természetellenesnek minősítette az egypártrendszer negyven évvel ezelőtti magyarországi bevezetését, Csengey Dénes pedig arra mutatott rá, hogy a központosított sztálinista modell nem tudta megoldani a feladatokat. Történelmileg kudarcot vallott, de politikai játszótér hiányában, politikai vereséget mindeddig nem szenvedett. - A többpártrendszerű demokráciába a félpártrendszeren át vezet az út, mondotta Csurka István - arra utalva -, hogy az MSZMP monopol- hatalmát korlátozni kell. Több felszólaló, így Huszár István a Hazafias Népfront főtitkára kívánatosnak tartotta, hogy a társadalom politikai tagoltsága megjelenjék a politikai színtéren is, és Für Lajos, Schmidt Péter, Sólyom László, Madarász Tibor új a mai politikai mozgalmakat képviselő demokratikus országgyűlés megteremtését sürgette. Arra a javaslatra, hogy március 15-ét a párt az alternatív szervezetekkel együtt ünnepelje, Csengey Dénes azt válaszolta, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha majd betiltás és rendőri atrocitások nélkül lehet megünnepelni október 23-át is. Csurka István a koalíciós javaslatokról szólva azt mondta, hogy minden közmegegyezés hamis, amíg az érdekeik érvényesítéséből kirekesztettek, a szegények és elesettek nem tudják hallatni hangjukat. +++
1989. január 22., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|