|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Műsorszóró Vállalat privatizációjának feltételei
|
1990. szeptember 21., péntek - A Magyar Műsorszóró Vállalat
privatizációjának megkezdése legkorábban csak a jövő év első
negyedévének végére várható - hangzott el pénteken azon a
sajtótájékoztatón, melyen Bartha József vezérigazgató, a vállalat
terveiről és jövőbeni privatizálásának feltételeiről tájékoztatta a
sajtó képviselőit.
A nyilvános pályázat eredményeként ez év augusztus 1-jén kinevezett vezérigazgató röviden emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a Magyar Műsorszóró Vállalatot 1990. január 1-jei hatállyal alapította meg a közlekedési és hírközlési tárca. Ez az esemény a Magyar Posta átszervezéséhez kapcsolódott, amikor is különvált egymástól a klasszikus postaszolgálat, a telefonszolgáltatás és a műsorszórás. Az alapító szerv azonban az alapításkor azt a szándékát is kifejezte, hogy a vállalat 1990. július elsejével alakuljon részvénytársasággá. A jelenleg is érvényben lévő jogi és gazdálkodási környezet azonban ezt a mai napig nem tette lehetővé. A vállalat szakemberei ennek ellenére folyamatosan dolgoznak annak a feltételrendszernek a megteremtésén, amely a privatizálás alapját jelentheti majd. Ez azonban nem megy könnyen, hiszen vannak megkerülhetetlen jogi akadályok is, mint például a Postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény, amely szerint a műsorszórás állami feladat, amit a Posta kizárólagos joggal lát el. Ugyancsak ilyen akadály a frekvencia és a tájékoztatási törvény hiánya is, mert az érvényben lévő frekvenciamoratórium a frekvenciatörvény nélkül nem oldható fel, a műsorok közszolgáltatói és kereskedelmi jellegének szétválasztásához pedig nélkülözhetetlen a tájékoztatási törvény. A privatizáció pedig csak e törvények megalkotása után kezdődhet el, sőt akkor is csak fokozatosan, több lépcsőben valósítható meg. A jelenlegi elképzelések szerint első lépésként a vállalat átalakulna egyszemélyes részvénytársasággá, melyben az újjáértékelt vagyon képezné az állami tulajdoni hányadot. Ezt követhetné az alaptőke emelése, ami a hiányzó fejlesztési források biztosításához szükséges. A költségvetési támogatás jelentős részét ugyanis a kormány meg kívánja szüntetni.
A tájékoztatón az is elhangzott, hogy az állami tulajdon többségi arányának megtartása a privatizáció során sem lehet kétséges, tehát a külföldi, illetve magántőke arányát valamilyen formában korlátozni kell. Ennek részleteiről azonban majd a remélhetőleg rövid idő múlva már megváltozott feltételek és elfogadott törvények ismeretében lesz érdemes gondolkodni. (MTI)
1990. szeptember 21., péntek 17:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|