|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtószabadságot követelnek az újságírók
|
1990. április 3., kedd - A Magyar Televíziós Kamara, a
Magyar Rádiós Kamara, a Nyilvánosság Klub választmánya, valamint a
Magyar Újságírák Országos Szövetségének elnöksége megvitatta a
rádiós és televíziós újságírás helyzetét. A tanácskozás résztvevői
megállapították: a pártok túlnyomó többsége erőteljesen irányítani,
befolyásolni kívánja a rádió és a televízió tevékenységét, amit az
újságírók nem fogadhatnak el.
A tanácskozás résztvevői dokumentumban foglalták össze észrevételeiket a sajtószabadság érvényre juttatásához szükséges feltételekről. Ebben kifejtik: bár minden párt deklarálja - még nincs sajtószabadság. Az újságíró szakma az utóbbi hónapok politikai küzdelmeiben azt tapasztalja, hogy a nemzeti médiumokban a pártok a szólás- és véleményszabadságot magukra nézve sok esetben egyoldalú jogként értelmezik, s a sajtóban megjelenő más álláspontokért magát a sajtót támadják.
A pártérdekek érvényesítését a sajtó közvetlen irányításával, a szakmai munkába való folyamatos beavatkozással képzelik el, tehát a korábbi egypárti rendszer módszereit továbbra is alkalmazzák. Ezért egyre indokoltabb az a félelem, hogy a nemzeti médiumok egyes műhelyeit külön pártálláspontok szócsövévé kívánják változtatni.
Hogy ezt a veszélyt a szakma elháríthassa, javasolják: az Országgyűlés határozatban kötelezze a nemzeti tájékoztató eszközöket - mindenekelőtt a rádiót és a televíziót - a tárgyilagosságra és a pártoktól, valamint a mindenkori kormánytól való politikai függetlenségre. Indítványozzák, hogy az új törvényhozás mielőbb dolgozzon ki a nemzeti médiumok vezetőinek kiválasztására és felügyeletére a pártatlanság elvének megfelelő megoldást. Ez a feladat nem végezhető el a szakmai szervezetek együttműködése nélkül, éppen ezért a részletek kimunkálásához bármilyen formációjú koalíciós kormánynak felajánlják segítségüket és teljes támogatásukat.
Minden további késlekedés egyet jelent azzal, hogy nincs sajtószabadság - állapítja meg a közös dokumentum. (MTI)
1990. április 3., kedd 15:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|